Századok – 2004
Tanulmányok - Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a dualizmus korában I/3
AZ EGYHÁZAK ÉS A FELSŐOKTATÁS A DUALIZMUS KORÁBAN 15 Az anyagi korlátok mellett azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy mi volt a kormányzat — és a mértékadó egyetemi körök — álláspontja általában felekezeti egyetem létesítése kérdésében. Eötvös József - a heidelbergi egyetemen tanulmányokat folytató fiának írt 1870. április 29-i leveléből kitűnően - veszélyesnek tartotta a katolikus egyetemek működését (véleménye szerint a löweni katolikus egyetem hozta létre az ultramontanizmust Belgiumban). Trefort viszont, a felsőoktatás kérdéseit átfogóan rendezni szándékozó, „a főtanodai oktatásról" szóló 1873. évi törvényjavaslatában — a magyarországi liberalizmus oktatáspolitikájának e jelentős dokumentumában — lehetővé kívánta tenni nem állami, köztük felekezeti egyetemek és más felsőoktatási intézmények felállítását. A törvényjavaslat indokolása szerint „a tanítási szabadság követeli, hogy [...] ennek értelmében főtanodát állíthassanak mások is, u.m. hitfelekezetek, vármegyék, községek s e czélra alakult társulatok, sőt egyesek is". A törvényjavaslat a nem állami főtanodák szervezetének és tanrendszerének megállapítását, a tanárok alkalmazását, az intézmények igazgatását és vagyonkezelését a fenntartó hatáskörébe utalta, de biztosítani kívánta az oktatásügy általános érdekeit is, „melyek megszabják a feltételeket és kellékeket, melyek mellett ily tanintézetek felállíthatók, s melyek nélkül a közéletre kiható tevékenységük folytán feladatuknak meg nem felelhetnének vagy épen károsak lehetnének". (E feltételek közé tartozott az orvosi, a jogi és az egyéb közszolgálati pályákra előkészítő tanulmányok esetén az állami felsőoktatási intézményekkel azonos előképzettség és képzési idő, a karok és a tanszékek száma, továbbá a tanárok kinevezésének követelményei.) Nem állami egyetem felállítását — a szükséges feltételek megléte esetén — az országgyűlés törvény hozatalával engedélyezi, és a törvényjavaslat előírta azt is, hogy orvosi, ügyvédi, tanári és egyéb közszolgálatra képesítő szigorlatokat vagy államvizsgákat csak a kormányzat által kinevezendő vizsgabizottságok eszközölhetnek. E törvényjavaslat országgyűlési tárgyalására azonban nem került sor. Ugyancsak Trefort 1880. évi, a harmadik egyetem létesítésére vonatkozó felségfelterjesztésében, bár egyértelműen Pozsony mellett foglalt állást, de Debrecent is alkalmasnak tekintette egy protestáns egyetem székhelyéül, és a tervezett pozsonyi egyetem katolikus jellegével kapcsolatban is — mint említettem — csak a törvényhozási hozzájárulás szükségességét hangsúlyozta. Utódai közül Csáky Albin, Eötvös Loránd és Wlassics Gyula nem foglaltak állást e kérdésben (megemlítendő azonban, hogy 1892-ben a VKM Debrecen városának a négy tanszék szervezésére vonatkozó említett határozatát ama megjegyzéssel hagyta jóvá, 27-i, 1905. jún. 15-i, 1906. ápr. 25-i és 1907. ápr. 11-i ülésének jegyzőkönyve; A magyarországi ref. egyház egyetemes tanügyi bizottságának 1879. nov. 26-i és 1891. jül. 2^1-i ülésének jegyzőkönyve; A tiszántúli református egyházkerület 1874. okt. 1-4-i, 1879. ápr. 19-22-i, 1880. júl. 19-22-i, 1881. máj. 2-7-i, 1892. aug. 23-27-i, 1903. nov. 4-i, 1904. nov. 29-dec. 1-jei, 1905. máj. 24-26-i, 1906. máj. 15-17-i, 1907. máj. 28-30-i és nov. 20-22-i közgyűlésének jegyzőkönyve; A debreczeni ref. főiskola állami egyetemmé alakítása. Finkey Ferenc jogakadémiai szakelőadó előterjesztése a ref. egyház egyetemes tanügyi bizottságának 1912. március 26-i ülésére. Pápa, 1912.; Kun Béla: A debreczeni egyetemért. A tiszántúli református egyházkerület emlékkönyve a debreczeni magy.kir. tudományegyetem létesítésének történetéről. Debrecen, 1917.; Szentpéteri Kun Béla: Az egyetemmé alakulás története, a Kollégiummal való kapcsolatok továbbélése az egyetemnek mint egységnek életében. A Debreceni Kollégium története. Első kötet. II. rész. Debrecen, 1941.
