Századok – 2004
Közlemények - Simon Attila: Legionárius telepítések Dél-Szlovákiában a két háború közötti időszakban VI/1361
LÉGIONÁRIUS TELEPÍTÉSEK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT 1373 dolgozó béresek között. Valószínűleg a jövendőbeli kolonisták megjelenése váltotta ki azt a tiltakozó gyűlést is, amelyet a Kisgazdapárt5 3 szervezett 1921. június 21-én Rimaszécsen,5 4 s ahol a párt gömöri vezéralakjai felszólaltak a légionáriusoknak és az árvaiaknak a helyi lakosság rovására történő földhöz juttatása ellen.55 Az első 5 telepescsalád még 1921 végén átvette a nekik kiutalt birtokokat, a többi család azonban a legionáriusok mobilizációja miatt csupán 1922 tavaszán költözött be gernyőpusztai gazdasági udvar épületeibe. A kolónia alapkőletételére 1922. október l-jén került sor. Az ünnepségről, amelyen a megye, a Földhivatal és a Nemzetvédelmi Minisztérium prominensei is részt vettek, Masaryk elnöknek is táviratot küldtek. Ebben a jelenlévők fogadalmat tettek, hogy „hűséges őrei lesznek a felszabadított állam határainak."5 6 A kolónia tényleges kiépítése valójában csak 1923 elején kezdődött meg. Az építési munkálatokat a CSLI szervezte: szakembereket biztosított, beszerezte az építkezési anyagokat, biztosította az építkezés szakmai felügyeletét; az építési terveket az ÁFH illetékes osztályai készítették el. Az építési költségek egy részére szintén a CSLI nyújtott hitelt, másrészt 1923 nyarán az ÁFH javaslatára a kolonisták létrehoztak egy építési szövetkezetet, amely a Szociális Minisztériumtól az építési költségek 70%-ig kiterjedő támogatást kapott.5 7 A kolonistáknak az építési költségek 30%-át kellett magukra vállalniuk, ezt az önrészt azonban le is dolgozhatták. A gernyőpusztai telep kiépítésénél egyértelműen felfedezhetők a katonai szempontok. A kolónia centrumát a régi majorsági épületek képezték, itt helyezték el az iskolát, a községházat és a raktárakat, valamint 7 telepesházat építettek ide. A maradék 28 kolonista háza a telep centrumától nyugat felé egy sorban épült ki, a már említett vasútvonallal párhuzamosan, úgy hogy a telepesházak frontja a kb. 4-5 kilométerre húzódó államhatárra irányult.5 8 A házak derékszögben, mint megannyi kis erődítmény, fogták közre az udvart, úgy hogy egyik oldalt a lakóhelyiségek és az istálló a másik oldalt a csűr alkotta.'A vastag betonalapokra épített házakban 2 lakószoba, konyha, előszoba, kamra, műhely, nagy padlás a ház alatt pedig tágas, szükség esetén több tucat személy befogadására alkalmas pince volt található. Az istálló 10-12 szarvasmarha elhelyezésére volt elegendő. A ház falai téglából épültek, amelyeket meglepő módon egy közeli magyarországi téglagyárból szállítottak vasúton az építkezés helyszínére.5 9 A telepesek az épít-53 Teljes nevén Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt. 1925-től Magyar Nemzeti Párt néven működött. 54 Gemer-Malohont, 1921. június 25. 55 Felszólalása miatt a rimaszombati törvényszék vizsgálatot kezdett Nagy Sándor ellen, akit azzal vádoltak, hogy a Földhivatal elleni engedetlenségi-e biztatta a lakosságot. A per végül felmentő ítélettel zárult. Vö. Prágai Magyar Hírlap, 1922. szeptember 23. 56 Ceské Slovo, 1922. október 7. 57 VHA (Praha), MNO, pres.. [Katonai Levéltár (Prága), Nemzetvédelmi Minisztérium, Elnökségi Iratok], 654. doboz, i. sz. 32SVKleg. Jelentés a CSLI-nek a földreform és a kolonizációs során végzett tevékenységéről 58 Ezt a szándékot egy a Mezőgazdasági Minisztérium által 1924-ben a gernyőpusztai telepről készített jelentés is kiemeli: „A házak elhelyezésének ilyen lineáris módja mellett stratégiai szempontok is szóltak. Meg kell ugyanis jegyezni, hogy a kolónia 4-6 km-re terül el a magyar határtól. " SNA, fond EMZ, 122. doboz, i. sz. 604. sz. 59 A magyarországi téglavásárláshoz az CSLI a Kereskedelmi Minisztériumtól kért engedélyt, amelyben külö'i hangsúlyozta, hogy az építkezések célja „az államhatárok megbízható lakosság általi bebiztosítása". SÚA (Praha), SPU-VS, 249. doboz.
