Századok – 2004
Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119
TÁRSADALOMPOLITIKA. A BETHLEN-ÉRÁBAN 135 a gazdaság és a szociálpolitika közötti szoros kapcsolatra, s a társadalmi életben szorgalmazták a közösségi morál elősegítését. A konzervatív szociálpolitikai elképzelések szociáldemokrata kritikája A Bethlen-korszakban a liberális elméletek mellett a kormány legjelentősebb ellenzéki pártjaként tevékenykedő Magyarországi Szociáldemokrata Párt néhány képviselője is a szociális kérdések szakértőjének számított. Bár a párt tevékenységét a napi politikai harc és a kormány szociálpolitikájának bírálata kötötte le, s elméleti igényű szaktanulmány alig született, a szakszervezeti mozgalomban és az országos politikában is akadtak olyan politikusok, akik a korszak szociálpolitikai közéletében jelentős szerepet játszottak. A szakszervezeti vezetőség körében Gál Benő a korszakban egyedülállóan összegyűjtött munkabér-statisztikai adatokkal bemutatta a párt által képviselt ipari és mezőgazdasági munkásság, valamint a fix fizetésű alkalmazottak életszínvonalának alakulását. Jászai Samu a nemzetközi munkaügyi konferenciákon a munkavállalói érdekek képviseletében lépett fel, az 1926-os társadalompolitikai értekezlet végrehajtó bizottságának egyik tagjává is választották. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója, Albert Thomas 1927. februári magyarországi látogatása alkalmával személyesen méltatta Jászai érdemeit a szociálpolitika területén. Propper Sándor és Györki Imre a parlamenti frakció tagjaiként a képviselőházi felszólalásaikban és a pártgyűléseken is a szociálpolitikai kérdések rendszeres előadói voltak. Pályafutásukat mindketten a Munkásbiztosító Pénztárnál kezdték. Propper a dualizmus időszakában a „Munkástisztviselők Lapjában" 20 cikkből álló sorozatot tett közzé, amely az európai országok szociális törvényeinek összehasonlítására vállalkozott. Propper Sándor maga is írt szociálpolitikai művet; nézeteit azonban csak az 1940-es években, az országos pártvezetésből kiszorulva vetette papírra. (Ezek a kisebb terjedelmű szociálpolitikai tanulmányok jelenleg kiadatlanok.)33 A teljesség igénye nélkül érdemes ebből a műből a szociálpolitika meghatározására kitérni, már csak azért is, mert a szociáldemokrata párt által képviselt szociális gondolatok, meghaladták a kormány keresztény-konzervatív felfogását. „A szociálpolitika ma a legaktuálisabb kérdés helyes meghatározása: a szociálpolitika összefoglaló meghatározása törvényeknek, szabályoknak, intézményeknek, törekvéseknek, amelyek a dolgozó osztályok létét védelmezik, szociális, egészségügyi és kulturális jólétét szolgálják."34 A szociáldemokrata politikus szerint az ipari társadalomban jelentkező szociális konfliktusok megoldását intézményes keretek között kell megvalósítani. Ezen a ponton a szociáldemokrata álláspont megfelelt a Bethlen-korszak liberális teóriáinak. A társadalom szociális érdekvédelme akkor valósulhat meg, ha a szociálpolitika minden egyén számára egyformán kötelező, megszerzett jogokon alapszik, irányítása az érdekeltek kezében van, a szociális reformok végrehajtása mentes a bürokráciától, valamint a szociális törvé-33 Propper Sándor művei: „A szociálpolitika jelentősége a háború után.", „Iparfejlődés és szociálpolitika", „A szakszervezetek útja és célja", „A kölcsönös segítség ösztönétől a tudatos szociálpolitikáig". P1L. 658. f/13, cs. 150. ő. e. 34 Propper Sándor: A szociálpolitika jelentősége a háború után. PIL. 658. f/13, cs. 150. ő. e. 2.
