Századok – 2004
Tanulmányok - Pogány Ágnes: Magyarország deviza- és árfolyampolitikája a német „Új Gazdasági Rend”-ben VI/1305
1316 POGÁNY ÁGNES lennek tartotta egyre dominánsabbá váló európai helyzetével, hogy Magyarország még mindig előnyben részesíti a konvertibilis, nyugat-európai valutákat külkereskedelmében.'" A német kifogások felsorolásából kitűnt, hogy Németország politikai szövetségesétől feltétlen gazdasági engedelmességet is elvárt.3 4 Németország helytelenítette, hogy a magyar kormány az adósságtörlesztés érdekében támogatta a konvertibilis valutában folytatott kereskedelmet. A Reichsbankban készült feljegyzés szerint Magyarország ezzel az ellenséget erősíti pénzügyileg és kereskedelmileg, holott a nyugati hatalmak úgyis hamarosan összeomlanak. A német álláspont szerint nem a márka árfolyamát kellett volna csökkenteni, hanem a nyugati devizák felértékeltségét megszüntetni. Németország nemcsak azt kifogásolta, hogy a márka kimaradt a nyugat-európai valuták árfolyamainak 11-12%-os emeléséből, de azt i» elfogadhatatlannak tartotta, hogy az árfolyamok közötti korábbi arány helyreállítása csak látszólagos volt, mivel a szabad devizák esetében a külön prémiumot burkoltan visszaállították, csak nem felpénznek, hanem exportösztönzésnek nevezték. A berlini dokumentum arra enged követni, hogy a német felet valóban elsősorban presztízs- és politikai szempontok vezérelték a tiltakozáskor, hiszen a magyar-német külkereskedelmet kevéssé érintette az árfolyamok módosítása miatti esetleges magyar árszínvonal változás. A magyar exportcikkeket, elsősorban élelmiszert ugyanis a Reichsnährstand-dal kötött megállapodás alapján, stabil áron, vette át Németország, az ár nem függött tehát a belföldi árváltozásoktól közvetlenül. Magyarország ezzel szemben azt nehezményezte, hogy a német kiviteli árak 25%-kal drágultak átlagosan, ami meghaladta a magyar kiviteli árak emelkedését, Ennek következtében indokolatlan lett volna a magyarok vásárlóerejét még az RM árfolyam fölértékelésével tovább csökkenteni.35 6. Árfolyamok az „Új Gazdasági Rendben" A márka árfolyamának emelésére irányuló, 1940-től egyre erősödő nyomás hátterében több tényező állt. A náci Németország gyors katonai sikerei 1939-40-ben a gazdaság irányítóit is agresszívebbé és követelőzőbbé tette. 1940 nyarán nagyratörő tervek születtek a berlini minisztériumokban és a központi bankban. A hódítások és a katonai erőfölény nyomán előállt új helyzetet gazdasági előnyök megszerzésére kívánták felhasználni, a náci Németország által dominált új gazdasági rendet akartak létrehozni. Az „Új Gazdasági Rend"-nek elnevezett nagy gazdasági tér víziója legrészletesebben a monetáris vonatkozásokban került kidolgozásra, míg egyéb kérdések meglehetősen homályosak maradtak, különösen, mivel a későbbi katonai vereségeket követően Hitler, illetve Ribbentrop leállította 33 „... dass es mit dem Ansehen des deutschen Reiches nicht vereinbar ist, bei einer Kursheraufsetzung der westlichen Devisen, die Reichsmark unverändert zu lassen, sie also gegenüber der feindlichen Devisen niedriger zu bewerten." BA Deutsche Reichsbank, Volkswirtschaftliche Abteilung, R 2501/6324. Der Kurs der Reichsmark in Ungarn. 34 „Bei dem engen Anschluß Ungarns an die Achse Berlin-Rom dürfte man erwarten, dass die ungarische Regierung einem deutschen Verlangen in dieser Hinsicht Rechnung trägt." BA R 2501/6324. Der Kurs der Reichsmark in Ungarn. 35 BA R 2501/6324. Der Kurs der Reichsmark in Ungarn.
