Századok – 2004

Tanulmányok - Pogány Ágnes: Magyarország deviza- és árfolyampolitikája a német „Új Gazdasági Rend”-ben VI/1305

1316 POGÁNY ÁGNES lennek tartotta egyre dominánsabbá váló európai helyzetével, hogy Magyaror­szág még mindig előnyben részesíti a konvertibilis, nyugat-európai valutákat kül­kereskedelmében.'" A német kifogások felsorolásából kitűnt, hogy Németország politikai szövetségesétől feltétlen gazdasági engedelmességet is elvárt.3 4 Németor­szág helytelenítette, hogy a magyar kormány az adósságtörlesztés érdekében tá­mogatta a konvertibilis valutában folytatott kereskedelmet. A Reichsbankban ké­szült feljegyzés szerint Magyarország ezzel az ellenséget erősíti pénzügyileg és kereskedelmileg, holott a nyugati hatalmak úgyis hamarosan összeomlanak. A német álláspont szerint nem a márka árfolyamát kellett volna csökkenteni, ha­nem a nyugati devizák felértékeltségét megszüntetni. Németország nemcsak azt kifogásolta, hogy a márka kimaradt a nyugat-európai valuták árfolyamainak 11-12%-os emeléséből, de azt i» elfogadhatatlannak tartotta, hogy az árfolyamok kö­zötti korábbi arány helyreállítása csak látszólagos volt, mivel a szabad devizák esetében a külön prémiumot burkoltan visszaállították, csak nem felpénznek, ha­nem exportösztönzésnek nevezték. A berlini dokumentum arra enged követni, hogy a német felet valóban elsősorban presztízs- és politikai szempontok vezérel­ték a tiltakozáskor, hiszen a magyar-német külkereskedelmet kevéssé érintette az árfolyamok módosítása miatti esetleges magyar árszínvonal változás. A ma­gyar exportcikkeket, elsősorban élelmiszert ugyanis a Reichsnährstand-dal kö­tött megállapodás alapján, stabil áron, vette át Németország, az ár nem függött tehát a belföldi árváltozásoktól közvetlenül. Magyarország ezzel szemben azt nehezményezte, hogy a német kiviteli árak 25%-kal drágultak átlagosan, ami meghaladta a magyar kiviteli árak emelkedé­sét, Ennek következtében indokolatlan lett volna a magyarok vásárlóerejét még az RM árfolyam fölértékelésével tovább csökkenteni.35 6. Árfolyamok az „Új Gazdasági Rendben" A márka árfolyamának emelésére irányuló, 1940-től egyre erősödő nyomás hátterében több tényező állt. A náci Németország gyors katonai sikerei 1939-40-ben a gazdaság irányítóit is agresszívebbé és követelőzőbbé tette. 1940 nyarán nagyratörő tervek születtek a berlini minisztériumokban és a központi bankban. A hódítások és a katonai erőfölény nyomán előállt új helyzetet gazdasági előnyök megszerzésére kívánták felhasználni, a náci Németország által dominált új gaz­dasági rendet akartak létrehozni. Az „Új Gazdasági Rend"-nek elnevezett nagy gazdasági tér víziója legrészletesebben a monetáris vonatkozásokban került ki­dolgozásra, míg egyéb kérdések meglehetősen homályosak maradtak, különösen, mivel a későbbi katonai vereségeket követően Hitler, illetve Ribbentrop leállította 33 „... dass es mit dem Ansehen des deutschen Reiches nicht vereinbar ist, bei einer Kursher­aufsetzung der westlichen Devisen, die Reichsmark unverändert zu lassen, sie also gegenüber der feindlichen Devisen niedriger zu bewerten." BA Deutsche Reichsbank, Volkswirtschaftliche Abteilung, R 2501/6324. Der Kurs der Reichsmark in Ungarn. 34 „Bei dem engen Anschluß Ungarns an die Achse Berlin-Rom dürfte man erwarten, dass die ungarische Regierung einem deutschen Verlangen in dieser Hinsicht Rechnung trägt." BA R 2501/6324. Der Kurs der Reichsmark in Ungarn. 35 BA R 2501/6324. Der Kurs der Reichsmark in Ungarn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom