Századok – 2004
Tanulmányok - Pogány Ágnes: Magyarország deviza- és árfolyampolitikája a német „Új Gazdasági Rend”-ben VI/1305
MAGYARORSZÁG AZ „ÚJ GAZDASÁGI RENDBEN" 1935-1945 1313 honfitársainak akkor, amikor csatlakoztak a „nagynémet birodalomhoz." A Szudéta-vidéknek a Német Birodalomba való pénzügyi és gazdasági betagolásakor, az 1938. november 15-ig végrehajtott pénzátváltás során száz csehszlovák koronát (CK) 12 márkára váltottak át, miközben a korábbi hivatalos berlini jegyzés 8,60 márka volt. Ez a CK 39,5%-os felértékelését jelentette, és ezzel megszüntették a két állam nagykereskedelmi árai közötti jelentős diszparitást.20 A pár hónappal később bekebelezett cseh-morva területek esetében már jóval alacsonyabb átváltási arányt határoztak meg. A Cseh-Morva Protektorátus létrehozásakor 100 csehszlovák koronát mindössze 10 márkára váltottak át. Ez az arány ugyan meghaladta az utolsó berlini jegyzést, hiszen 1939. március 16-án, amikor a koronát utoljára jegyezték Berlinben, az árfolyam 100 ék után 8,60 birodalmi márka volt, figyelembe véve azonban az alacsonyabb csehszlovák árszintet, komoly veszteséget jelentett a cseh korona tulajdonosainak (bár a ÖK egyelőre forgalomban maradt).2 1 Még rosszabbul jártak a megszállt Memel-vidék lakói, ahol 1939. március 23-tól a márka lett az egyetlen hivatalos fizetési eszköz. 1 litast 40 pfennigre lehetett átváltani, ami valamivel alacsonyabb volt a 42 pfenniges berlini jegyzésnél.22 A többi kelet-európai megszállt területen is megfigyelhető a hazai valuta szándékos alulértékelése a márka javára, valamint az árak szigorú ellenőrzése és alacsonyan tartása, annak érdekében, hogy növeljék a gazdasági erőforrások ki- vonását az adott területről. Míg a megszállt területek esetében egyszerűen a hódító diktátuma határozott arról, hogy milyen arányban váltják át a hazai valutát a márkára, és egyáltalán megmarad-e valamilyen önálló pénznem az adott területen, a szövetséges országok esetében legfeljebb a nyomásgyakorlással élhettek az árfolyamok megváltoztatása érdekében. Többnyire ezzel is eredményt ért el a német tárgyaló fél, bár jóval lassabban, és nem mindig volt teljes a siker. 4. Magyarország árfolyam-politikája a II. világháború első évében. Magyarország a második világháború kitörésekor újabb jelentős árfolyam módosításokat hajtott végre. 1939 szeptemberében az MNB a kivitel növelésse érdekében 12%-kal felértékelte az amerikai dollárt, és hasonló arányban leértékelte a brit font sterlinget. Ennek hatására csökkent a francia frank, emelkedett a holland forint, svájci és a belga frank értéke. Az intézkedés révén a német márkát közvetve kb. 11%-os mértékben leértékelték.2 3 1937-ben a mezőgazdasági árak világpiaci csökkenése miatt megnehezült a konvertibilis export, a kivitel mennyiségének és jövedelmezőségének fenntartása a felárak nagyarányú növelését tette volna szükségessé, ami meghaladta a jegybank anyagi erejét. A kivitel visszaesése miatt jelentős mértékben csökkentek a 20 MOL, Filmtár, Z6 MNB Főtanácsülési jegyzőkönyvek, 13.391. doboz, 1938. október 26. 21 MOL, Filmtár, Z6 MNB Főtanácsülési jegyzőkönyvek, 13.392. doboz, 1939. március 29 .-Alice Teichova: Instruments of Economic Control and Exploitation: the German Occupation of Bohemia and Moravia. In: Die „Neuordnung" Europas. NS-Wirtschaftspolitik in den besetzten Gebieten. Herausgegeben von R. J. Overy, G. Otto, J. Houwink ten Cate, Berlin, 1997. 90. 22 MOL, Filmtár, Z6 MNB Főtanácsülési jegyzőkönyvek,· 13.392. doboz, 1939. március 29. 23 Botos János: A Magyar Nemzeti Bank története II. Az önálló jegybank 1924-1948. Presscon Kiadó, Budapest, 1999. 237.
