Századok – 2004

Tanulmányok - Pogány Ágnes: Magyarország deviza- és árfolyampolitikája a német „Új Gazdasági Rend”-ben VI/1305

1314 POGÁNY ÁGNES devizakészletek. A létfontosságú tengerentúli kivitel növelése, és a német kivitel csökkentése érdekében a magyar jegybank egyrészt a konvertibilis export premi­zálását szolgáló, 16-18 millió pengő összegű, rendkívüli pénzalapot hozott létre, másrészt a világháború kitörésekor leértékelte a pengőt. A dollár árfolyamát 3,40-ről 3,80-ra emelte, ami 12%-os felértékelést jelentett. Ugyanezt tették a balká­ni államok is, leértékelték valutáikat a dollárral szemben ugyanekkor. Ez a lépés még inkább megerősítette az exportverseny éleződésétől tartó magyar jegy- bankot abban az elhatározásában, hogy felértékeli a dollárt a pengővel szemben.2 4 A magyar devizahelyzet feszültségéhez más tényezők is hozzájárultak. 1938 márciusában a magyar kormány ötéves beruházási programot hirdetett meg, amelynek elsődleges célja a magyar hadsereg felfegyverzése, illetve a hadsereget is szolgáló infrastruktúra fejlesztése volt. A kormányzati megrendelések hatására megélénkülő gazdasági konjunktúra, illetve az ennek következtében megnövekvő lakossági fogyasztás megnövelte a behozatalt, miközben a kivitel oldalán csökke­nés következett be. Az Anschluss és Csehszlovákia feldarabolása után Magyaror­szág elveszítette legfontosabb külkereskedelmi partnereit, és számos, alapvető nyersanyag beszerzése nagyon megnehezült. Németország viszont egyre csök­kentette a Magyarországra irányuló nyersanyag-· és félkésztermék-kivitelét. A szállítási és biztosítási díjak is megnövekedtek. Korábban a magyar kereskedők válogathattak az egymással versengő vasúti és hajózási társaságok ajánlatai kö­zött. Németország térhódítása után már csak a megnövelt díjú német tranzitutak álltak rendelkezésre. Az Anschluss után a Reichsbahn megszüntette a korábbi osztrák tarifakedvezményeket, majd ugyanez történt a cseh, illetve lengyel szállí­tási díjtételek esetében is 1939 folyamán. A németekkel tárgyaló magyar kor­mánybizottság eredménytelenül kérte a korábbi kedvezmények fenntartását.25 Németország viszont a Magyarországon áthaladó tranzitutak fuvardíját már nem aranyban fizette, mint korábban.2 6 5. Az első konfliktus Németország és Magyarország között Míg 1935-ben Németország egyáltalán nem kifogásolta, hogy Magyarország a márka árfolyamát szándékosan leértékelte a többi valutával szemben, addig az 1939. őszi budapesti árfolyamváltozások igen heves reakciókat váltottak ki Ber­linben. 1939. szeptember 30-án Carl von Clodius, a német Külügyminisztérium osztályvezető helyettese gr. Teleki Pál miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során tiltakozott a német márka leértékelése ellen. A miniszterelnök azonban a kérdés megvitatása elől kitért. A megbeszélést követően Clodius találkozott Bara­nyai Lipót jegybankelnökkel is, aki teljes mértékben visszautasította az árfo­lyam-politika megváltoztatására irányuló német kérést, kijelentve, hogy inkább lemond a tisztségéről. Az eredménytelen megbeszélést követően, 1940. január 5-én Clodius többórás vita során igyekezett meggyőzni Baranyai Lipótot a márka 24 MOL, Filmtár, Z6 MNB Főtanácsülési jegyzőkönyvek, 13392. doboz, 1940. január 16. 25 BA Deutsche Reichsbank, R 2501/7092, Achtzehntes Vertrauliches Protokoll über die gemein­same Tagung des Deutschen und Ungarischen Regierungsausschusses, in Budapest, vom 26. Juni bis 26. Juli 1940. 26 MOL, Filmtár, Z6 MNB Főtanácsülési jegyzőkönyvek, 13392. doboz, 1940. január 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom