Századok – 2004
Tanulmányok - Pogány Ágnes: Magyarország deviza- és árfolyampolitikája a német „Új Gazdasági Rend”-ben VI/1305
1314 POGÁNY ÁGNES devizakészletek. A létfontosságú tengerentúli kivitel növelése, és a német kivitel csökkentése érdekében a magyar jegybank egyrészt a konvertibilis export premizálását szolgáló, 16-18 millió pengő összegű, rendkívüli pénzalapot hozott létre, másrészt a világháború kitörésekor leértékelte a pengőt. A dollár árfolyamát 3,40-ről 3,80-ra emelte, ami 12%-os felértékelést jelentett. Ugyanezt tették a balkáni államok is, leértékelték valutáikat a dollárral szemben ugyanekkor. Ez a lépés még inkább megerősítette az exportverseny éleződésétől tartó magyar jegy- bankot abban az elhatározásában, hogy felértékeli a dollárt a pengővel szemben.2 4 A magyar devizahelyzet feszültségéhez más tényezők is hozzájárultak. 1938 márciusában a magyar kormány ötéves beruházási programot hirdetett meg, amelynek elsődleges célja a magyar hadsereg felfegyverzése, illetve a hadsereget is szolgáló infrastruktúra fejlesztése volt. A kormányzati megrendelések hatására megélénkülő gazdasági konjunktúra, illetve az ennek következtében megnövekvő lakossági fogyasztás megnövelte a behozatalt, miközben a kivitel oldalán csökkenés következett be. Az Anschluss és Csehszlovákia feldarabolása után Magyarország elveszítette legfontosabb külkereskedelmi partnereit, és számos, alapvető nyersanyag beszerzése nagyon megnehezült. Németország viszont egyre csökkentette a Magyarországra irányuló nyersanyag-· és félkésztermék-kivitelét. A szállítási és biztosítási díjak is megnövekedtek. Korábban a magyar kereskedők válogathattak az egymással versengő vasúti és hajózási társaságok ajánlatai között. Németország térhódítása után már csak a megnövelt díjú német tranzitutak álltak rendelkezésre. Az Anschluss után a Reichsbahn megszüntette a korábbi osztrák tarifakedvezményeket, majd ugyanez történt a cseh, illetve lengyel szállítási díjtételek esetében is 1939 folyamán. A németekkel tárgyaló magyar kormánybizottság eredménytelenül kérte a korábbi kedvezmények fenntartását.25 Németország viszont a Magyarországon áthaladó tranzitutak fuvardíját már nem aranyban fizette, mint korábban.2 6 5. Az első konfliktus Németország és Magyarország között Míg 1935-ben Németország egyáltalán nem kifogásolta, hogy Magyarország a márka árfolyamát szándékosan leértékelte a többi valutával szemben, addig az 1939. őszi budapesti árfolyamváltozások igen heves reakciókat váltottak ki Berlinben. 1939. szeptember 30-án Carl von Clodius, a német Külügyminisztérium osztályvezető helyettese gr. Teleki Pál miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során tiltakozott a német márka leértékelése ellen. A miniszterelnök azonban a kérdés megvitatása elől kitért. A megbeszélést követően Clodius találkozott Baranyai Lipót jegybankelnökkel is, aki teljes mértékben visszautasította az árfolyam-politika megváltoztatására irányuló német kérést, kijelentve, hogy inkább lemond a tisztségéről. Az eredménytelen megbeszélést követően, 1940. január 5-én Clodius többórás vita során igyekezett meggyőzni Baranyai Lipótot a márka 24 MOL, Filmtár, Z6 MNB Főtanácsülési jegyzőkönyvek, 13392. doboz, 1940. január 16. 25 BA Deutsche Reichsbank, R 2501/7092, Achtzehntes Vertrauliches Protokoll über die gemeinsame Tagung des Deutschen und Ungarischen Regierungsausschusses, in Budapest, vom 26. Juni bis 26. Juli 1940. 26 MOL, Filmtár, Z6 MNB Főtanácsülési jegyzőkönyvek, 13392. doboz, 1940. január 16.
