Századok – 2004
Műhely - Barbarics Zsuzsa: Kéziratos Neue Zeitung-gyűjtemények a Habsburgok közép-európai tartományaiban V/1255
KÉZIRATOS NEUE ZEITUNG-GYŰJTEMÉNYEK 1265 szen 1604-ig folytatta az öccse által megkezdett gyűjtő- és archiváló-tevékenységet, amire az 1601-től 1604-ig terjedő időszakban hozzá beérkezett kéziratos Zeitungok három fehér pergamen kötete alapján következtetni lehet.5 3 Valójában nem méglepő, hogy a két testvér itáliai tanulmányairól hazatérve egyszerre látott neki a kéziratos awisik gyűjtésének, ami az ottani humanista neveltetésükkel áll összefüggésben. Az Oktavian Secundus hagyatékából származó kéziratos Zeitungok először a vállalkozást irányító Philipp Eduárdhoz futottak be. Ο azokat, áttanulmányozásuk után, továbbadta testvérének, aki azokat minden év végén beérkezési dátum szerint beköttette.54 így tulajdonképpen csak az „archiváló-tevékenység" terén nagyobb Oktavian Secundus érdeme. A Wickiana 24 kötetének megalkotóját ugyancsak egy ilyen „archiváló szándék" vezérelte. A „Fuggerzeitungokhoz" hasonlóan Hans Jakob Wick gyűjteményének létrejöttére és mibenlétére vonatkozóan nagyon különböző vélemények kerültek megfogalmazásra. Voltak, akik úgy gondolták, hogy egy 1560 és 1587 között íródott krónikáról, történetírói munkáról van szó, mások naplót láttak benne.55 A bizonytalanság oka e kollekció esetében is abban keresendő, hogy a gyűjtő és egyben készítő zürichi kanonok, Hans Jakob Wick az 1560-tól 1587-ig, haláláig terjedő időszakban híres „könyveibe" nemcsak a hozzá beérkező leveket másolta, ragasztotta be (néhány nyomtatvánnyal együtt), hanem ugyanezt tette a számára küldött kéziratos Zeitungokkal, illetve azok mintájára a beérkező levelek alapján maga is állított össze kéziratos Zeitungokat. Ezen utóbbi források mibenléte okozta a legtöbb fejtörést a kutatóknak, és bizonytalanította el őket a „könyvek" műfaji meghatározásánál. Valójában e gyűjtemény, valamint a Bullingerzeitungok behatóbb tanulmányozása révén érthető meg igazán a kéz' iratos Neue Zeitungok készítési módja. A kötetek összeállításánál Wick is — hasonlóan a Fugger-testvérekhez — a kronologikus rendet követte, ami azt jelenti, hogy az egyes iratokat beérkezésük időpontja szerint helyezte be a kötetekbe, és rendezőelvként nem a tematikai szempontok játszottak szerepet. Ε mögött sokkal inkább „archiváló" szándék, mint történetírói indíttatás keresendő. Tematikai szempontból nézve a Wickiana is ugyanolyan sokrétű infor-1 mációkat tartalmaz, mint bármelyik másik kollekció. Jelentőségét mutatja, hogy Wiek halála után a zürichi városi tanács elrendelte, hogy azt szállítsák át a Grossmünster könyvtárába, és létezését tartsák titokban.56 Ennek konkrét oka nem ismert, de valószínűsíthető, hogy a benne található politikai és hadi hírek dominanciája játszhatott szerepet. Mai tárolási helyére, az egykori Stadtbibliothekba 1835-ben vásárlás útján került.5 7 A Bullingerzeitungok, valamint az összes többi gyűjtemény keletkezésének körülményeiről sokkal kevesebb információval rendelkezünk, ami elsősor-53 Fitzler, Μ. A. H.: Die Entstehung. 8-11. 54 Basti, Β.: Das Tagebuch. 4-5. 55 Mauelshagen, F.: Wieks Wunderbücher. Entstehung-Überlieferung-Rezeption. Phil. Diss. Zürich 2000; Senn, M.: Die Wickiana. Johann Jakob Wieks Nachrichtensammlung aus dem 16. Jahrhundert. Zürich 1975. 56 Bachmann, Chr.. Protokoll zur Diskussion zum Vortrag von Barbara Bauer. In: Harms, W/ Messerli, Α.: Wahrnehmungsgeschichte und Wissensdiskurs im illustrierten Flugblatt der Frühen Neuzeit (1450-1770). Basel 2002. 237. 57 Senn, M.\ Die Wickiana. 6.
