Századok – 2004
Műhely - Barbarics Zsuzsa: Kéziratos Neue Zeitung-gyűjtemények a Habsburgok közép-európai tartományaiban V/1255
1262 BARBARICS ZSUZSA tanúskodnak, hogy az ország nádorai, a 16. században Nádasdy Tamás,4 2 a 17. század első felében pedig Thurzó György és Thurzó Szaniszló rendszeresen Járattak" kéziratos újságokat.4 3 Ez lehetővé tette számukra, hogy tájékozódjanak nemcsak az Európa nyugati felében, valamint az Oszmán Birodalomban, hanem a Közel-Keleten és az Újvilágban zajló eseményekről is. Ezáltal feltételezhető, hogy az említett magyar főurak sokkal nagyobb földrajzi és tematikai kategóriákban gondolkodhattak, mint ahogy azt a kutatás eddig feltételezte. A felsorolt kollekciók mellett tudomásunk van arról, hogy az osztrák Habsburgok fennhatósága alá tartozó területeken Csehországban a Rosenberger család,44 a királyi Magyarországon Lőcse város tanácsa,4 5 valamint Sopron város jegyzője4 6 is járatott kéziratos Neue Zeitungokat. A jelen tanulmány azonban a kollekciók terjedelmes mivolta miatt csak a fent felsorolt gyűjtemények bemutatására koncentrál, és hasonlítja össze őket a Fugger- zeitungokkai, ezáltal elősegítve ezen utóbbi kollekció lényegének és funkciójának a jobb megvilágítását is. III. 2. A kollekciók fellelhetőségének, a kéziratos Neue Zeitungok kutatásának problémai A kéziratos Neue Zeitungok kutatása számos nehézséget rejt magában. A kutató dolgát elsősorban az nehezíti, hogy e forrásokat a levéltári és kézirattári repertóriumokban csak ritkán tűntetik fel, illetve szerepelnek a fenti megjelölés alatt. A különféle elnevezések használata alapvetően a szakirodalomban is uralkodó bizonytalanságra, vagyis arra vezethető vissza, hogy máig tisztázatlan a szóban forgó forrás mibenléte és funkciója a kora újkori információáramlásban. Ezen felül gyakran előfordult, hogy a kéziratos awisiket egyéb iratok mellékleteként juttatták el a fogadókhoz. Ilyen esetekben általában hiába keressük nyomukat a levéltári és kézirattári segédletekben. Tárolásuk és fellelhetőségük tekintetében a Habsburgok kelet-európai tartományaiban keletkezett, illetve őrzött kollekciókat két szempont alapján csoportosíthatjuk. Az első szempontra a fentiekben már történt utalás, vagyis, hogy önállóan, vagy pedig egyéb iratok mellé behelyezve találjuk-e a vizsgált forrásokat. Önálló gyűjteményt alkotnak a Fuggerzeitungok, Hugo Blotius és Sebastian Tengnagel „Zeitungssammlungja", valamint a Bullingerzeitungok egy része. Egyéb iratoktól elkülönítve találjuk még a Magyar Országos Levéltárban a Nádasdy Tamás és a Thurzók számára küldött kéziratos awisiket, valamint a Haus-, Hof- und Staatsarchivban a birodalmi kancellária levéltárában őrzött kéziratos Zeitungokat. Az utóbbiakról a levéltárat ismertető szakirodalom úgy véli, hogy eredetileg a diplomáciai levelezés mellékletét képezték, amelyeket azután a későbbi korok levéltárosai távolították el a követjelentések 42 Magyar Országos Levéltár, Budapest [MOL], Magyar Kamara Archívuma, Lymbus, Ε 211. 134. es. 119. t. 43 MOL, Magyar Kamara Archívuma, Archívum Familiae Thurzó, Ε 196, 8. es. 28., 29. fasc. 44 Ε kollekció létezésére Vacláv Bűzek professzor úr hívta fel a figyelmemet, amiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 45 Hajnóczi R., J.-. Lőcse szabad királyi város levéltárának tartalomjegyzéke. Lőcse 1904. 46 Kovács, J. LHírlevelek és Neue Zeitungok Sopronban a 16-17. században. Soproni Szemle 54. (2000). 1. 19-31.
