Századok – 2004
Műhely - Barbarics Zsuzsa: Kéziratos Neue Zeitung-gyűjtemények a Habsburgok közép-európai tartományaiban V/1255
1258 BARBARICS ZSUZSA lett a címzés nélküli „Neue Zeitungokat" sokszorosítva más megrendelőkhöz is el lehetett juttatni.1 9 A felirat után több hír következik, amelyek különböző típusú levelek, jelentések, szóbeli közlések rövid összefoglalásait tartalmazzák. Ezek a gyakran csupán 2-3 mondatból álló rövid híradások csak a tények rövid közlésére szorítkoznak. A hírek elején a legtöbb esetben szerepel a hírforrás típusa — szóbeli közlés, vagy valamilyen írásos közlésforma —, illetve a hír származási helye is. Egy kéziratos Zeitung általában egy-két oldal terjedelmű. Gyakran előfordult az is, hogy több különböző helyen összeállított Zeitungot egyszerre továbbítottak a megrendelőhöz. Ezeket általában az utolsó feliratban szereplő helyen összemásolták, és úgy küldték el a fogadóhoz, akinek a nevét csak nagyon ritkán tűntetik fel az utolsó lap hátoldalán. A nagyobb nyilvánosság elérése érdekében a kéziratos Neue Zeitungokat általában szerzőik anyanyelvén, a kialakulóban lévő „nemzeti nyelveken" írták, amiről a médium eltérő elnevezései is tanúskodnak. Az összeállítás helyének, illetve a szerző anyanyelvének függvényében a német nyelvterületeken „Neue Zeitungnak", Itáliában és a spanyol nyelvterületen „avuisinak", Németalföldön és Franciaországban pedig ,gazettenek" hívták. A latin nyelv használata csak nagyon ritkán és elsősorban csak a korai időszakban, a 16. század első felében figyelhető meg. Egészen a 17. század közepéig az olasz, illetve a német nyelv dominanciája a meghatározó. A 17. század második felében ugyan megjelenik a francia, angol és holland nyelv is, azonban ezek a felhasználási gyakoriság tekintetében továbbra is a másik két említett nyelv mögé szorulnak. A kéziratos Neue Zeitungok tartalma igen változatos. A hírek többségét a korabeli világ hadi- és politikai eseményeiről szóló tudósítások teszik ki. A központban a két korabeli nagyhatalom, a Habsburg és az Oszmán Birodalom egymás ellen és egyéb ellenségeik ellen Európában és Európán kívül folytatott háborúi, valamint az említett birodalmak belső konfliktusai állnak. Ugyanez megfigyelhető a többi európai állam esetében is, ezek azonban kisebb szerepet kapnak. A pápai udvarban történtek, a különböző követek tevékenysége, házasságkötések és fontos szerepet játszó személyek halálhíre szintén szerepel témaként a kéziratos Neue Zeitungokban. Emellett gazdasági jellegű információk, járványok, természeti csapások, valamint a kedvezőtlen időjárási viszonyok is említésre kerülnek. (A mai újságolvasó szemével nézve talán csak a sportese ményekről szóló rendszeres híradások hiányoznak.) Ε hírek a szóbeli közlések mellett elsősorban különféle kéziratos kommunikációs hálózatokból, főként a kereskedők, követek, humanisták és reformátorok levelezéséből származnak. Habár ezen hálózatokról külön-külön számos munka született,20 a köztük fennálló kölcsönhatásokra alig történt utalás. A 19 így nem állja meg a helyét az az állítás, miszerint csak a nyomtatás tette volna lehetővé, hogy azonos szövegeket különböző helyeken tartózkodó személyek olvassanak és tanulmányozzanak. A nyomtatás ezen szerepét hangsúlyozza: Burke, P.: A Social History of Knowledge. 11. 20 Az ezekről készült számos munka közül a diplomáciai levelezésre lásd: Hiller, /.: A Habsburgok török diplomáciája a 17. század első felében. In: Fodor, R/ Pálffy, G./ Tóth, I. Gy. (szerk.): Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Budapest 2002, 215-227.; Frigo, D. (ed.):, Politics and Diplomacy in Early Modern Italy. The Structure of Diplomatic Practice 1450-1800. Cambridge 2000.; Mattingly, G.: Renaissance Diplomacy. London 1955.; A humanisták levélváltására lásd: Burke, P.: Erasmus and the Republic of Letters. European Review 7. (1999) no. 1. 124-137.; Chartier, R./ Boureau, A./
