Századok – 2004
Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119
TÁRSADALOMPOLITIKA. A BETHLEN-ÉRÁBAN 123 meg. A szociális újjáépítésben átvette az elődpártok keresztény konzervatív alapon megfogalmazott szociális követeléseit. Ezek a szempontok Vass József szociálpolitikai nézeteiben is meghatározó szerepet töltöttek be. A miniszter megnyilatkozásait parlamenti felszólalásaiból és az 1926-os országos szociálpolitikai értekezleten elmondott beszédéből ismerhetjük meg. Ezen alkalmakkor a szociálpolitika keletkezésével és feladataival foglalkozott, beszédeiben az aktuális szociálpolitikai problémákat taglalta. A miniszter nézeteit rendszerint két tényező határozta meg: a kereszténység mint ideális közösségi forma, amelynek keretében a szociális problémák igazságosan megoldhatóak, illetve a szociálpolitikának a munkásmozgalomtól való elhatárolása. Vass az általa képviselt szociálpolitikát keresztény szociálpolitikának nevezte. A kereszténység véleménye szerint azért ideális, mert a modern társadalom önző, individuális szemléletével szemben a szociálpolitika lényegének, a közösségi szolidaritásnak a hordozója. Az 1926-os értekezleten elmondott beszédében a miniszter a keresztény szociálpolitika meghatározására tett kísérletet. Véleménye szerint bármiféle szociálpolitikai elgondolás alapja csakis ember mivoltunk azonossága lehet: „Ugyanazok az emberek vagyunk: kicsiny vagy nagy, a társadalom élén masírozó vagy a társadalom elesettje."7 Ember mivoltunkhoz jogok és kötelességek tartoznak. A modern társadalomban élő egyén jogai kettősek, egyfelől a jogegyenlőséget jelentik, másfelől az élet fenntartásához szükséges eszközökhöz — a kenyérhez, az egészséghez és a kultúrához — való jogot. Ezek a jogok minden embert egyformán megilletnek. A népjóléti miniszter szerint ez nem jelent többet, mint hogy a társadalomban minden egyén számára biztosítani kell a létfenntartás, az egészséges élet és a kulturális felemelkedés lehetőségét. Ezen jogok mellett az egyén legfontosabb kötelessége a munka. Vass a jelen társadalmát a „munka társadalmáénak nevezte. A munkavégzés alapján szerzett tulajdon azonban magában hordozza az embereknek a legkülönbözőbb módon való differenciáltságát: „...a magántulajdon alapján álló társadalmi berendezkedés, e nagy elv, amelyet nem tudunk magunk alól kirúgni, megteremtvén a maga gazdasági életformáját, szükségképpen olyan egyéni különbségeket hoz létre a társadalom berendezkedésében, amelyeket nem tudunk kiküszöbölni."8 Ez a differenciáltság teremti meg a szociálpolitikát, amely keresztény értelemben nem más, mint embervédelem. Egy későbbi beszédében9 a szociálpolitika feladatairól beszélt, amelyet a kapitalista gazdaság és társadalom hibáinak kiküszöbölésében jelölt meg. Az ipari társadalom fő problémáját abban látta, hogy a termelés öncélúvá válásával a hagyományos közösségi kapcsolatok helyébe az önálló individuum lépett, amely a termelés és a tőke szolgálatában állt. Ez az atomizálódott társadalom káros hatással van az emberi kapcsolatokra, ugyanis lehetővé teszi az ember kisemmizését és elsikkasztását. Ezáltal a jelen kor társadalmi fejlődése ellentmondásokkal ter-7 Társadalompolitikai feladataink. Az 1926. október 24-30-ig tartott közegészségügyi és társadalompolitikai országos értekezlet munkálatai. (A továbbiakban: Társadalompolitikai értekezlet) Szerk. Balogh Andor és Kourig Béla. Bp. 1927. XIV 8 Társadalompolitikai értekezlet: uo. XV 9 Vass József-. A magyar szociálpolitika útjai. Záróbeszéd. Bp. 1928. Kiadja a Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt
