Századok – 2004
Közlemények - Kerekes Dóra: A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúk idején V/1189
1214 KEREKES DÓRA ez bizony sokba fog kerülni a kamarának, hiszen az út így hosszabb lett, és a tolmácsok nem tudhatták, mennyi ideig kell majd várniuk, mielőtt olyan hajót találnak, amellyel biztonságosan eljuthatnak az oszmán fővárosba. Csak holland vagy angol hajón utazhattak, e két terület lakosai ugyanis még békében éltek a Portával, kereskedelmi kapcsolataikat is megőrizték. Mamucca ekkor beteg volt, Cleronome és Porphyrita viszont már el is indult Bécsbe, ahol nem kívántak több időt tölteni, mint amennyi arra szükséges, hogy embereiket és holmijukat összeszedjék. A Haditanács azt javasolta a kamarának, hogy megfelelő mennyiségű pénzzel bocsássa útjukra a tolmácsokat, hiszen nemcsak saját ottlétüket kellett kifizetniük, de — anyagi lehetőségek híján — nem tudnak megfelelő információkhoz jutni. A hír megszerzését követően nem kevésbé volt nehéz annak hazajuttatása, így a Haditanács a Fiume-Velence (Giovanni Pietro d'Argento báró és Franz Ulrich von Thum und Wlassasina gróf, velencei követ) útvonalat ajánlotta. Ugyanakkor felhívta a tolmácsok figyelmét arra, hogy bármely más útvonalat is igénybe vehetnek, ha a szükség úgy hozza, és ha biztonságosnak ítélik.124 Március hónap folyamán a Konstaninápoly-Ragusa-Fiume-Velence útvonalat kezdte használni a Haditanács, mivel Ragusában Pietro Ricciardi, Lika grófjának apja, később öccse segítette a levelek elküldését, aki 1000 tallért kapott szolgálataiért.12 5 Ricciardi apja azonban nemcsak egyszerűen továbbküldte Fiume felé a beérkező csomagokat, hanem Belgrád és Buda irányából maga is szerzett be híreket, és azokat is eljuttatta d'Argentóhoz. Sőt, arra is javaslatot tett, hogy a két nagyvárosban ülő informátorokon túl beszervez olyan embereket, akik az oszmán sereggel vonulnak, és ha hetente nem is, de kéthetente híreket, jelentéseket küldenek a budai és a belgrádi megbízotthoz, akik ezeket is továbbítják akár Ragusa, akár Fiume, akár Lotharingiai Károly felé.12 6 A Ricciardi apja, majd öccse által kínált lehetőséggel egészen Buda elfoglalásáig élt a császári hadvezetés. A konstantinápolyi, a belgrádi és az edirnei hírszolgáltatást 1684-ben és 1685-ben ennek a kapcsolati rendszernek a tagjai végezték. A Haditanács azzal is tisztában volt, hogy ellenséges területről senki sem fog megfelelő anyagi ellentételezés nélkül hírt szolgáltatni, így erről is írt a kamarának, megnevezte a kért összegeket, és arra is rámutatott, hogy nagyon fontos a császári udvar számára a megfelelő információ, ennek megfelelően a kamara ne késlekedjék az ehhez szükséges összegeket átutalni.12 7 A kamara a lehető leggyorsabban reagált: január 31-i leiratában utasította a császári hadi fizetőmesteri hivatalt, hogy Kuniznak utalják ki a kért 500 forintot, hogy a levelezést Bécs, Esztergom és Buda között helyreállíthassa.12 8 A legmegbízhatóbb híreket Konstanitnápolyból azonban mégis a két volt tolmács, Giorgio Cleronome és Janaki Porphyrita szolgáltatták, hozzájuk csatlakozott 1696-ban Marc'Antonio Mamucca della Torre és a kezdetektől két fia, Leopold és Christoph. Marc'Antonnio 1697. évi hazatérését követően fiai továbbra is Konstantinápolyban maradtak. 124 ÖStA FHKA HKA HFU r. Nr. 296. Fasz. 1684. III-V fol. 18r-20r (1684. február 15.) 125 ÖStA KA HKR Protokollband 369. Reg. 1684. március 12. Fol. 159v 126 ÖStA FHKA HKA HFU r. Nr. 296. Fasz. 1684. III-V fol. 370r-v. (Linz, 1684. március 12.) 127 ÖStA FHKA HKA HFU r. Nr. 295. Fasz. 1684. I-II. fol. 269r (1685. január 15.) 128 ÖStA FHKA HKA Hoffinanzprotokoll Band. 957. Exp. 1684. február 3. fol. lOlr
