Századok – 2004
Közlemények - Egresi Katalin: Viták a társadalompolitika elméletéről és gyakorlatáról a Bethlen-érában I/119
122 EGRESI KATALIN Konzervatív szociálpolitikai nézetek A Bethlen-korszakban többféle elképzelés született, amelyek leginkább a szociálpolitika tartalmi és funkcionális meghatározására tettek kísérletet. A különböző nézetek a szociálpolitika kialakulásának okait vizsgálták, annak részterületeit és feladatait rangsorolták. Mindeközben az államnak és a társadalomnak a szociális érdekvédelem területén játszott szerepével is foglalkoztak. Abban mindenki egyetértett, hogy a szociálpolitika az ipari társadalom gazdasági és szociális konfliktusaiból nőtt ki, a kapitalizmus szükségszerű velejárója. A szociálpolitika feladata a fennálló társadalmi rend keretei között ezeknek a konfliktusoknak a megelőzése, illetve kezelése. Nem vitatták azt sem, hogy a szociálpolitika a társadalmi lét olyan komplex területe, amely magában foglalja a társadalombiztosítás minden ágát (a betegség, baleset, özvegység, árvaság, rokkantság, öregség és munkanélküliség esetére szóló biztosítást), a munkaviszony, a munkaidő és a munkabér törvényi szabályozását, a nők, a fiatalkorúak és a gyermekek védelmét, valamint az egészséges munka- és lakás körülmények biztosítását. Ennek ellenére az egyes nézetek között jelentős különbségek voltak, a tudományos megközelítést sok esetben az aktuális politikának való megfelelés igénye váltotta fel. Néhányan kizárólag a szociálpolitika aktuális feladataival és az állami szerepvállalás kérdésével foglalkoztak. A különböző szociálpolitikai nézetek vizsgálata szempontjából döntő fontosságú volt a kormányzati politika képviselőinek álláspontja. Vass József — aki egy személyben a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, illetve miniszterelnök-helyettese, valamint prelátus és kalocsai nagyprépost volt — a keresztény konzervatív szociálpolitika mérvadó alakjának számított. Miniszteri és egyházi pozíciója mellett az 1926. február 18-án megalakult Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (KGSZP) tagjaként, a párt végrehajtó bizottságában meghatározó szerepet töltött be.6 A KGSZP az Országos Keresztényszocialista Párt és a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt fúziójából jött létre. (Vass saját magát 1917-18-tól kezdve kereszténydemokratának vallotta, amivel a populáris keresztényszocializmustól és a néppárti konzervativizmustól igyekezett elhatárolódni.) A KGSZP parlamenti frakciója 1926. április 17-én kiáltványt intézett az ország lakosságához, amelyben a legfontosabb feladatok egyikének az ország gazdasági és szociális újjáépítését jelölte 6 Ezek a pártok a magyarországi keresztényszocializmus meghatározó szervezetei voltak a Bethlen-korszakban. A keresztényszocializmus hazánkban nem válhatott önálló politikai diszciplínává, az országos politikát komolyan meghatározó tényezővé. Létezése szoros kapcsolatban állt a politikai katolicizmussal. Az egyes keresztényszocialista pártok azonban komoly szociális követeléseket fogalmaztak meg. Az 1923 pünkösdjén szerveződő Országos Keresztényszocialista Párt programjában 14 pontból álló „Munkásügy és szociálpolitikai intézkedések" fejezetében olyan kardinális szociálpolitikai reformokat sürgettek, amelyek összhangban álltak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet követeléseivel. így például síkra szálltak a 8 órás munkanap és a 36 órás munkaszünet törvényi biztosítása, önálló munkaügyi minisztérium létrehozása, a munkabérek kollektív szerződések alapján történő megállapítása, a női és férfi munka egyenlő bérezése, komplex, mindenkire kiterjedő társadalombiztosítás bevezetése, illetve a női, a fiatalkorú és a gyermekmunka védelme mellett. Mindezt népegészségügyi követelésekkel és a köz- és magántisztviselők érdekeinek védelmével egészítették ki. Az 1923. december 18-án zászlót bontott Keresztény Nemzeti és Gazdasági Párt pedig Bethlen miniszterelnök és az Egységes Párt koalíciós partnere volt. Vass József, bár a párt vezetésében nem exponálta magát, annak egyik legfontosabb embere lett. (A keresztényszocializmusról ld. bővebben: Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1924^1944. Typovent kiadó, Bp. 1993.)
