Századok – 2004
Közlemények - Kerekes Dóra: A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúk idején V/1189
1204 KEREKES DÓRA tot is idéz szó szerint, amelyek Marc'Antonio előkelő származását bizonyítják. 58 Marc'Antonio Mamucca della Torrét a volt konstantinápolyi állandó, akkori rendkívüli császári követ, Johann Rudolf Schmid zum Schwarzenborn fogadta Habsburg szolgálatba 1649-1650-ben.59 A tolmács, saját bevallása szerint, tudott latinul, olaszul, franciául, görögül, horvátul, arabul, perzsául, törökül és németül.Ezek közül levelezésében a latin, az olasz, az arab, a perzsa, a török és a német nyelvekben való jártassága bizonyítást is nyert. Tolmácsi kinevezése 1656. szeptember 23-án kelt,6 1 addig tolmácstanoncként alkalmazták. Ebben az időszakban az akkori portai rezidens, Simon Reniger von Reningen első tolmácsa, Georg Hausch, tanította.62 1656-tól kezdve Mamucca „igazi" tolmácsként szolgált, és folyamatosan lépett előre a ranglétrán. 1659-ben őt rendelték ki a császári internuncius, Augustin von Mayerberg mellé,63 aki nagyon elégedett volt munkájával. Amikor pedig a császári szolgálatban tevékenykedő Panayoti Nicoussios Mamonas6 4 portai főtolmácsi rangot nyert, Mamucca vette át az ő szerepét a konstantinápolyi követségen.6 5 Az 1663-1664. évi oszmán hadjárat idején Köprülüzáde Fázil Ahmed pasa nagyvezír az állandó követet, Renigert, a rendkívüli megbízottat, Johann Goést66 és alkalmazottaikat, kísértük tagjait magával vitte 58 Ε Rupertus, M. Ord. Ser. Β. M. V (Bécs, 1696. május 15.); Leonardo Balsarini, híoszi püspök (Híosz, 1690. március 11.); a Giustiniani-rokonság bizonyítása: Johannes Josephus de Camilli, episcopus sebastiensis munkacziensis (Bécs, 1693. június 17.); Francesco Enrico de Rensingh (Bécs, 1693. július 26.); Georgius és Serban Cantacuzeno (Bécs, 1690. január 24.); a Mavrocordato-rokonság bizonyítása: gróf Francesco Antonio d'Anthimis (Bécs, 1696. január 15.); a Borisiók és a Mamuccák rokonságának bizonyítása: Capo d'Istria bíráinak és elöljáróinak, valamint az ottani metropolitának a levele (Capo d'Istria, 1687. augusztus 8.) 59 Lodi, 1701. C3; Schmid internunciatúrája: Meienberger, 1973. 121-129. 60 Lodi, 1701. C3 61 „daß dem bey dero residenten an der ottomanischen portten sich befindenden eltisten sprachknaben, nahmbens Marco Antonio umb seines gueten reusierens willen, neben dem titl dell interprete auf ein jähr lang hundert thaller zur besoldung geraicht, auch wofern er sich inß khiinfftige weither wohl verhalten wurde, so dann ein mehrers außgesezt." ÖStA FHKA Reichsakten Fasz. 187/A fol. 138r 1656. szeptember. 23.; fol. 137r 1656. szeptember. 29. „Marc Antonio ist nebst der kost mit 100 thaller des jähr und mit den titl interprete auffgenohmen worden, den 23. [Dezemjbfer] 1656" ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 164. Konv. 5. fol. 168v (1694. szeptember 24.) Az utóbbinál a hónapot tévesen adták meg. 62 Lodi, 1701. C5 63 Augustin von Mayerberg 1659-ben Konstantinápolyból járt internunciusként. Innen tovább utazott orosz földre, ahol hosszabb időt töltött el. 1661 februáijában indult útnak Horatio Giuglielmo Clavuccio társaságában, és 1661. május 25-én érkeztek meg Moszkvába, ahol egészen 1662. május 5-ig tartózkodtak. Nemcsak nyomtatásban megjelent írásos beszámolója értékes számunkra, de az utazása során készített metszetek is, amelyek Johann Rudolf Storn nevét dicsérik. Az úti beszámoló: Iter in Moschoviam ejusdem et Horatie Guilielmi Calavuccii ab imperatore Leopoldo ad Tzarem et magnum ducem Alexium Mihalowicz anno 1661 ablegatorum cum statutis Moschoviticis ex Kussice in Latinum idisma ab eodem translatis. H. n., é. n. Az album: Mayerberg, Augustin von: Albom Mejerberga (russ.:) Mayerbergs Album. Ansichten und Alltagsszenen aus dem Rußland des 17. Jahrhunderts. St. Petersburg, Suworin, 1903. 64 Panayotiról ld. Camariano, Nestor; Alexandre Mavrocordato, le Grand Dragoman. Son activité diplomatique 1673-1709. Thessaloniki, 1970. 24-53. 65 ,,D[omi]nlus] residens quondam Reniger praedicti D[omi]ni Marci Antonii opera atqfue] assistentia utebat[ur] ipseqíue] A[nn]o [1J659 Internuntio Caesareo D[omi]no a Mayrberg interpretanda adstiterit maxime vero in absentia interpretis Panajoti ad nimicus in Creta aliisq[ue] exteris patib[us] moravetlur], pro servitio Portae invigilaret" ÖStA KA Bestallungen No. 2487. 1688. május 22. 66 Goes, Johann Freiherr von: 1662-ben Temesvárra, Ali pasához ment követségbe. Amikor 1663-ban megindult a nagyvezír hada, a pasának is csatlakoznia kellett hozzá, így a követet is magával vitte. Zedier, VIII. 81.
