Századok – 2004

Közlemények - Kerekes Dóra: A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúk idején V/1189

A CSÁSZÁRI TOLMÁCSOK 1205 magyarországi táborába. Közöttük volt Marc'Antonio, aki Budáig jutott. Itt ugyanis a Renigertől kapott kód segítségével az oszmán csapatok mozgásáról le­velezett a Haditanáccsal. Amikor kémkedés vádjával letartóztatták, csak nehezen menekült meg.6 7 A tőle szerzett hírekről, illetve azok értékéről nem sokat tu­dunk, ugyanakkor — minden bizonnyal — fontosak lehettek, hiszen 1664. január 14-én a Regensburgban tartózkodó Lipót császár évi 400 tallérra emelte Mamucca bérét, amelynek folyósítását a Haditanács 1665-ben még mindig csak kérvényezte az Udvari Kamaránál.6 8 Mamuccát a kémkedési ügyet követően — saját biztonsága érdekében — Reniger visszaküldte Konstantinápolyba (!).6 9 1665-ben I. Lipót megbízásából Walter Leslie gróf a szultáni fővárosba uta­zott, hogy a békekötést követő szokásos, ünnepélyes követváltás megtörténhes­sen.'0 Leslie tolmácsául Mamuccát nevezte ki a császár, és — amikor a követség 1665-ben visszatért az Oszmán Birodalomból — Marc'Antonio is Bécsbe érke­zett.71 Ezt és a következő évet a császárvárosban töltötte, majd 1666. június 8-án a Konstantinápolyban elhunyt Hartmann Wider helyére ismét az oszmán fővá­rosba küldték.72 Mielőtt visszatért volna keletre, újra megemelték bérét, így már évi 1000,7 3 1668-tól pedig évi 1200 forintot kapott.7 4 Ezt követően egészen 1683-ig az Oszmán Birodalomban tevékenykedett. 1675-ben megnősült, Simeone Tarsia lányát, Giustiniát vette feleségül, így rokonságba került a velenceiek portai főtol­mácsával, Tommaso Tarsiával. Házasságából összesen négy olyan gyermek szüle­tett, akik megérték a felnőttkort. A legidősebb, a fiatalon meghalt Leopold, apja nyomdokait követte, sőt 1701 és 1703 között konstantinápolyi császári rezidens­ként működött.75 Christoph is tolmácstanoncként kezdte, majd a háború vége után magas karriert futott be. Felesége Egon von Khuen lánya, Maria Judith volt. Marc'Antonio idősebbik lánya, Victoria a szász birodalmi herceghez, Carl Christoph von Wassdorfhoz ment nőül. Maria pedig előbb a fiatalon elhunyt, erdélyi nemesi 61 ,,Neq[ue] etialm] abhorruit vitáim] suafm] qualm] sepissimo periclitabatur pro servitio caesareo consecrare uü appareret ab A[nn]o 1663 sub Buda ubi tanqualm] explorator fuisset accusatfus], et eu[m] magno laboré ac discrimine casus suu[m] morti subduxerit eode[m] etiafm] anno durante adhuc bello, certa quaedalm] ciffra (a D[omi]no residente Reninger ipsi fuit confisa) sub qua Turcorum apparatlus] transcribere fuit conat[us]." ÖStA KA Bestallungen No. 2487. 1688. május 22. Reningen és Goes, rendkívüli megbízott úgy értesültek, hogy Mamuccát ki is végezték, ezért az oszmán tábor­ban csendes misét celebráltattak emlékére. Johann Goes levele Budáról, 1663. október 25-én. Lodi, 1701. D 68 ÖStA FHKA Reichsakten Fasz. 187/B fol. 1445r 1665. április 29. 6a Lodi, 1701. D5 50 Eickhoff, Eckehard: Vénedig, Wien und die Osmanen. München, 1970. 223. 71 ÖStA FHKA Reichsakten Fasz. 187/B fol. 1445r 1665. április 29. 72 ÖStA FHKA Reichsakten Fasz. 188. fol. 47r 1666. június S. 73 ÖStA FHKA Reichsakten Fasz. 188. fol. 72r 1666. június 28.; ÖStA FHKA Reichsakten Fasz. 188. fol. 32r 1666. június 30. (I. Lipót határozata) 74 „für den Marco Antonio ein halbe jahrs gebier per 600 f." ÖStA FHKA Reichsakten Fasz. 188. fol. 58Ír 1668. október 5. 75 I. Lipót parancsára Leopold megkeresztelése alkalmából az Udvari Kamarának 100 dukát ajándékot kellett kifizetnie Mamuccának, amelyet az akkor Konstantinápolyba induló rendkívüli kö­vetnek, Johann Peter Hoffmann von Ankerskronnak kellett átadnia. FHKA Familienakten M-24 fol. lr (1679. június 23.); konstantinápolyi követsége: Bittner, Ludwig-Groß, Lothar: Repertórium der diplomatischen Verträter aller Länder seit dem Westfälischen Frieden. Band I. 1648-1715. Berlin, 1976. 172.

Next

/
Oldalképek
Tartalom