Századok – 2004
Tanulmányok - Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború V/1149
1184 SAHIN-TÓTH PÉTER szágra. A lovasok „saját lábukon", a gyalogság hajón utazott Győrig, Komáromig vagy Esztergomig, attól függően, hogy éppen hol gyülekezett a keresztény sereg.21 6 Mindezeket figyelembe véve talán nem túlzás — Geoffrey Parker kiváló könyvének címét parafrazálva — egyfajta „osztrák útról" beszélni a Lotaringiát, illetve a Habsburgok elzászi területeit és osztrák tartományaikat Breisachon, a Breisgaun, Svábfóldön, Ulmon, majd onnan a Dunán keresztül összekötő útvonallal kapcsolatban. Ennek stratégiai jelentőségével ellenfeleik is tisztában voltak. Nem véletlen, hogy két évtizeddel később, a cseh válság idején 1620 márciusában György Frigyes bádeni őrgróf mindent elkövetett az ott bonyolódó csapatmozgás megbénítására. Katonáit erődített pozícióba helyezte a Breisach és Freiburg közti úton Ihringennél, s így késleltetni tudta az Elzászban a csehországi háborúra toborzott csapatok útnak indulását.217 5. Két lotaringiai önkéntes * François de Bassompierre annak a „határvidéki nemességnek" volt tipikus képviselője, amelyről fentebb már szó esett, amint arról is, hogy a két nyelvben és kultúrában gyökerező Bettstein/Bassompierre család előző generációi hogyan vették ki részüket a török elleni harcból. Az ifjú François előtt igy két út állt: a család hagyományos, Habsburgok iránti elkötelezettségét követve császári vagy spanyol szolgálatban keresi az érvényesülés lehetőségét, vagy a franciaudvarban próbál szerencsét. François de Bassompierre végül az utóbbit választotta, mert — saját bevallása szerint — annyira lenyűgözte IV Henrik személyisége.218 Eletének az a fejezete, amely a jelen téma szempontjából figyelmet érdemel viszont még a végleges döntést megelőző időszakhoz tartozik, amikor a császári hadsereg és udvar vonzó alternatívát jelentett a fiatalember számára. 1603-ban nyílt lehetősége arra, hogy öccse, Jean példáját követve, ő is Magyarországra utazzon, és önkéntesként harcoljon a keresztény seregben.219 Közelebbről meg nem nevezett német rokonai is erre ösztökélték, de azt elhárította, hogy a bajor herceg támogatásával rögtön egy gyalogregiment élén kapcsolódjon be a háborúba. Megelégedett azzal, hogy „önkéntesként, a lehető legjobb felszereléssel" utazzon Magyarországra.22 0 Nem lehetséges és nem is szükséges itt részletesen kitérni Bassompierre hadi és egyéb kalandjaira, amelyek a Pest és Buda alatti harcok során estek meg 216 Kivétel természetesen akadhatott. 1601 júliusában Mercoeur 3 új kompániáját hajón akarták Bécsből Győrbe szállítani, „vagy még tovább lefelé a Dunán". A Haditanács fel is szólította Leopold Wagner hajómester-helyettest a szükséges előkészületek megtételére, majd Wagner ellenkezését látva nyomatékosan megismételte a parancsot. ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 206 (1601) Exp., fol. 558v (júl. 12.). ÖStA FHKA HKA HFÖ Prot.-Wien Bd 537 (1601) Exp., fol. 600 (júl. 16.) és 588' 'júl. 19.). 217 Haselier, Günther·. Geschichte der Stadt Breisach am Rhein. 1. rész: Von den Anfangen bis zum Jahr 1700. Breisach, 1969. Vö. Evans R. J. W: The making of the Habsburg Monarchy, 1550-1700. Oxford, 1979. 160. 218 Bassompierre: i. m., 69. 219 Jean de Bassompierre minden valószínűség szerint Mercoeur herceg kíséretben járt Magyarországon 1599-ben. Bassompierre: i. m., 32. François de Bassompierre, tartva a francia uralkodó neheztelésétől, nem vallotta be, hogy Magyarországa készül. Lotaringiát és Németországot jelölte meg úticéljául, amikor távozott az udvarból. Bassompierre: i. m., 152. 220 Bassompierre: i. m., 98-99.
