Századok – 2004
Tanulmányok - Sahin-Tóth Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború V/1149
1172 SAHIN-TÓTH PÉTER gróf, sem regimentje. Mercoeur vérteseinek teljesítménye is elismerést váltott ki, s a herceg hadvezéri tekintélyén sem ejtett csorbát a kudarc.' " A hadjárat végeztével Chalignyt és katonáit mégis elbocsátották,1 1 ' Mercoeur maradék kürasszírjait pedig három kompániába összevonva Sopron és Vas megyében helyezték téli szállásra.1 '8 Chaligny feltehetően november végén Bécsben, de lehet, hogy még Magyarországon, elhunyt.13 9 Mercoeur megbízatását és fizetését viszont még decemberben meghosszabbították a téli hónapokra,14 0 és rövidesen megindultak a tárgyalások Mátyás főherceg, a Haditanács és a herceg között újbóli megbízatása feltételeiről.14 1 A megegyezés nem volt egyszerű, mert 136 Cerwinka: i. m., 424-435. Matthey du Mont, Hannibal·, i. m., 331-333. Husson: i. m., 29-31. Fugger-Zeitung: ÖNB Hschr. Cod. 8973, fol. 507r (Bécs, 1600. október 12.). François de Bassompierre szerint maga IV Henrik elismerően nyilatkozott a visszavonulásról, amikor annak híre megérkezett a francia udvarba. Bassompierre: i. m., 79. Mercoeur egy Mátyás főherceghez intézett részletes beszámolóban foglalta össze a hadjárat eseményeit azzal a nem titkolt szándékkal, hogy bizonyítsa, elsősorban a körülmények és az ellátás szervezetlensége okozták a balsikert. ÖStA KA AFA, Karton 40 1600/10/1, fol. 360-365. A herceg arról is gondoskodott, hogy szélesebb körben is ismertesse véleményét a hadjáratról. Titkára, Hannibal Matthey du Mont előbb idézett beszámolója még a Radkersburg melletti császári táborban íródott 1600. október 25-én. Matthey du Mont: i. m., 326-336. Francia diplomaták (és a feltehetően az ő értesüléseikből merítő francia király) véleménye szerint a „németek" bizalmatlansága, irigysége és ebből fakadó engedetlensége miatt nem tudott Mercoeur sikert elérni. Antoine Séguier Arnàud d'Ossat bíbrosnak, Velence, 1600. november 4. és december 2. BNF FF 18040, fol.797 és 816 (másolat). A. Séguier IV Henriknek, Velence, dát. nélk. [november 10-e előtt] BNF FF 18040, fol. 802 (másolat). IV Henrik A. Séguier-nek, Merle, 1600. december 1. Halphen, Eugène kiad.: Lettres inédites du roi Henri IV à monsieur de Villiers, ambassadeur à Venise (1600). Paris, 1886. 86. Hasonló hírek terjedtek Velencében is: Fugger-Zeitung: ÖNB Hschr. Cod. 8973, fol. 517r (Velence, 1600. október 14.). Ld. még a Kanizsa elvesztésének körülményeit és visszavételének lehetőségeit vizsgáló bécsi konferencia jelentését: ÖStA KA AFA; Karton 40 1600/12/7, fol. 480-482. 137 Istvánffy: i. m., 473.. Husson: i. m., 32. ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 205 (1600) Reg., fol. 379v, 38Γ, 383" (nov. 7., 9., 11. és 19.). ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 204 (1600) Exp., fol. 553 (nov. 18.). Mátyás főherceg Tulln, Tulbing, Königstetten és környékük lakosságához intézett november 19-i pátense arról tanúskodik, hogy Chaligny ezredét, de legalábbis egy részét Alsó-Ausztriában, Bécstől északnyugatra bocsátották el. ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (= HHStA) Reichsarchive. Gratialia und Feudalia: Mandate, Patente und Passbriefe in Kriegssachen, Konvolut 2, fol. 152. 138 ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 204 (1600) Exp., fol. 57Γ-572 (dec. 11.). ÖStA KA HKR-Wien Prot. Bd. 205 (1600) Reg., fol. 392 (dec. 15. és 16.), 394v (dec. 19.) és 401v (dec. 30.). ÖStA KA HKR-Wien Bd 206 (1601) Exp, fol. 187 (jan. 26.). Az érintett megyék, települések és földesurak egyfolytában tiltakoztak a beszállásolás miatt: ÖStA KA HKR-Wien Bd 206 (1601) Exp, föl. 461r (márc. 27.), 514' (máj. 29.), 193v (ápr. 12.), 498r (máj. J0.) és 500' (máj. 11.). Végül Mátyás főherceg, engedve a nyomásnak 1601. májusában elrendelte, hogy a Mercoeur-kompániákat helyezzék át a Csallóközbe, ahol igyekeztek biztosítani rendszeres ellátásukat is. ÖStA KA HKR-Wien Bd 206 (1601) Exp, föl. 508v (máj. 23). ÖStA FHKA HKA HFÖ Prot.-Wien Bd 537 (1601) Exp., föl. 423v (máj. 19.), 472v (jún. 1.). 139 ÖStA KA HKR-Prag Prot. Bd. 136 (1600) Exp-Reg., fol. 61' (dec. 4.). Istvánffy: i. m., 473. La Huguerie: i. m. 420. Egy december 9-iki Fugger-Zeitung szerint Bécsben pestisben halt meg: ÖNB Hschr Cod. 8973, fol. 622'. Temetéséről és utódairól lásd Sahin-Tóth Péter: A francia katolikus..., i. m., 463. 140 ÖStA KA HKR-Prag Prot. Bd. 136 (1600) Exp.-Reg., fol. 60v (dec. 4.). ÖStA KA HKR-Wien Prot., Bd. 205 (1600) Reg., fol. 393 (dec. 15. és 16.). ÖStA KA HKR-Wien Prot., Bd. 206 (1601) Exp., fol. lr (jan. 1.). 141 A herceg újbóli főhadparancsnok-helyettesi megbízásáról mégis ellentmondó hírek keringtek német földön 1600 decemberében (Crusius, Martin: Diarium. 3. köt. [1600-1605], Tübingen, 1961. 210., 218.), s ekkor a francia király is úgy vélte, hogy a kanizsai kudarc miatt a császár elbocsátja Mercoeurt. IV Henrik Bongars-nak, Lyon, 1601. január 2. BNF FF 7129, föl. 92. Egy 1601. február 9-i Velencéből küldött Fugger-Zeitung viszont január 29-i grazi hírekre hivatkozva már arról tudósít, hogy a herceg „ebben az évben is Magyarországon fog parancsnokolni". ÖNB Hschr. Cod. 8974, fol. 21. Mercoeur érdekében egyébként ekkor is „több helyről" közbenjártak a császárnál, aki ezt figye-
