Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1142 KENYERES ISTVÁN Év Bevétel Kiadás Mérleg 1587 (Dobronyával) 4814,45 1893,05 +2921,4 1598 (Dobronyával) 7264,3 1900 +5364,3 Látható, hogy az 1540-es években az uradalomnak 2500-3500 Ft készpénzbevétele volt, ennek döntő része a cenzusból származott (40-50%), míg a borkimérésből, a gabona és marhabőr eladásából változóan 5-20% jövedelemre tettek szert. A vár ebben az időszakban jelentős külső támogatásra szorult, amelyet a körmöcbányai kamaragróf, vagy Mária királyné kincstartója folyósított. A kiadások között a legnagyobb tétel ezekben az években a bor- és marhavétel volt, de komoly kiadást jelentett a felfogadott katonaság zsoldjának kifizetése is. Ez az utóbbi a magyarázata az uradalom deficites működésének. Zólyom azonban ebben az időben még tetemes gabonabevételekkel rendelkezett, hiszen az 1530-as évek közepétől az 1550-es évek elejéig Zólyom megye mintegy 50 településéből Mária királyné tisztviselői szedték be a tizedet Zólyom, Végles, Lipcse és Dobronya számára, de a befolyt gabona döntő részét Zólyom kapta meg.18 7 Az 1580-as évekből származó adatok szerint a zólyomi uradalom készpénzbevételei jelentősen megnőttek, 5-7000 Ft-ra, azonban ennek oka az volt, hogy Dobronya bevételeit is ide adminisztrálták (egy 1587. évi adat szerint 6:4 arányban oszlottak meg Zólyom és Dobronya között a bevételek). Ebben az időszakban jelentős 3-5000 ezer Ft-os hasznot is hajtott az uradalom, ami azzal magyarázható, hogy a tekintélyes létszámú végvári katonaságot nem innen fizették, de még élelemmel is a zólyomi tizedeket kezelő körmöcbányai és besztercebányai kamara látta el őket.18 8 Zólyom szerepe tehát elsősorban a bányavárosok felügyeletére korlátozódott, illetve a helyi kamarai szervek támogatására, az arany- és ezüstcsempészet megakadályozására. A várnak ugyan jelentős katonai szerep jutott egy ideig, azonban a katonaság fenntartásában nem játszott szerepet az uradalom. Talán a csekély bevételek és a tényleges kiadási költségek tették indokolttá az uradalom bérletbe adását, amely fokozatosan „átcsúszott" zálogbirtokba. 1595-ben Pálffy Miklós szerezte meg Zólyomot 30.000 Ft értékben,18 9 majd a 17. században előbb Dersffy Miklós, majd Esterházy Miklós kezére került.19 0 181 Erasmus Haller kimutatása az 1542-46. között a zólyomi uradalomhoz tartozó tizedekből (Zehent des Stuels und Herrschaft Altensol) beszedett búza, zab, árpa és az eladott gabonából befolyt készpénzről. ÖStA HHStA Belgien MD 16. (3740). 188 Vö. I. Rudolf parancsa Ygl besztercebányai rézvállalat-igazgatónak, miszerint, mivel a véglesi és zólyomi katonák arra panaszkodtak, hogy a nekik havonta járó 1 fertály gabona kiadását megtagadta, utasítja, hogy ezt azonnal adja ki számukra a szokásos módon. 1582.03.26. ÖStA HKA GB Bd. 397. fol. 393rv. 189 1595. dec. 1. Bécs. Erdődy Pálffy Miklós császári tanácsos, kamarás és dunáninneni kerületi főkapitány reverzálisa Zólyom és Dobronya uradalmakra. Ebben átírja I. Rudolf záloglevelét, amely szerint a két uradalmat, amelyet eddig Barbaries György, majd Majtényi László kezelt, a Pálffy által a magyarországi hadi-fizetőmesternek áruban és pénzben lefizetett 30.000 magyar Ft fejében egy (!) évre kapja zálogba, illetve a zálogösszeg visszafizetéséig. A záloglevél ugyanakkor a Majtényinak kiadott, a zálogtulajdonost erősen korlátozó instrukciót is magában foglalja. 1595. dec. 1. Bécs. ÖStA HKA Niederösterreichische Reverse. A-3. fol. 1-6. 190 I. Rudolf inskripciója Szerdahelyi Dersffy Miklósnak Zólyom várára és uradalmára, Prága, 1603.07.26 MOL A 57 5. köt. 602-603. p.; MOL Ε 227 4. köt. 494. p.; III. Ferdinánd inskripciója Zólyomról és Dobronyáról Esterházy Miklósnak, Pozsony, 1638.03.22. MOL A 57 9. köt. 141-143. p. MOL Ε 227 7. köt. 85. p. Az uradalmakra először 1619-ben kapott kötelezvényt Esterházy, uo.
