Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1143 A komáromi uradalom a 16. században Komárom uradalma, mint már utaltunk rá, egyike a Mohács előtt is királyi kézben lévő birtokoknak, a 15. század második felében pedig az udvarbírói uradalmak közé tartozott. A vár Mohács után — az 1529. évi török hadjárat időszakát leszámítva — Ferdinánd kezére került. Az uradalom kezdetben zálogban volt a Hartitsch családnál, akik a zálogokirat szerint „pfleg- und pfandweise" bírták a birtokot, amely kifejezés az Alsó-ausztriai Kamara által kezelt kincstári birtokok bérbe adásának formulája.191 Tőlük az 1540-es évek végén került vissza közvetlen kamarai igazgatás alá.19 2 Az uradalom Mohács előtt jelentős volt, közel 20 település tartozott hozzá, köztük — a privilégizált Komáromon kívül — Nagymegyer és Neszmély mezővárosok is. Mohács után a várbirtok helyzetét súlyosbította, hogy a bécsi hadiút mentén feküdt, így az ös'sáes nagyobb hadjáratot megszenvedte az uradalom lakossága, csakúgy mint a gyakori török portyákat. 1528-1529-ben a várnak mintegy 16 birtokból volt valamilyen jövedelme.19 3 Az 1532. évi urbárium19 4 18 települést említ; a várnak volt saját majorsága Komáromban, több malma, és a komáromi vámon kívül további három fontos vámhelye. A vár 1546. évi urbáriuma 16 települést tartalmaz, de azok ekkor már jelentős pusztulást szenvedtek el: Nagymegyer csak faluként szerepelt, a korábban jelentős mezőváros, Szőny, teljesen leégett, és földjeit a naszádosok használták, és négy falu, közöttük a Duna-parti Füzitő és Almás már pusztaként szerepelt.19 5 Fennmaradt egy urbárium 1548-ból is, amely tartalmazza az 1555-ig bekövetkezett változásokat.19 6 Az 1546 óta eltelt egy évtizedben a birtok tovább pusztult: Komárom és Nagymegyer mezővárosok mellett mindössze hét faluból származott az uradalomnak jövedelme, Komáromot leszámítva tehát azokból a településekből, amelyek a vár mögött, a Csallóköz védettebb területén feküdtek; a vár közvetlen környezetében, illetve a Duna jobb partján fekvő birtokokból nem származott jövedelem. Az 1550-es évek közepétől számadások már több évből állnak rendelkezésünkre, amelyek jól mutatják az uradalom gazdasági stagnálását, Komárom város „militarizálódását", és földesúri függésbe süllyedését.1 9 ' Komárom azzal, hogy kiemelt jelentőségű végvár, és egyúttal a dunai naszádosok bázisa lett, alapvető stratégiai szerepet kapott. Ez a szerep — alapjában véve — átalakította a Mohács előtti uradalom szerkezetét. A Mohács előtt is jelentős vám hangsúlyozott szerepet kapott, a század utolsó harmadában a nagy kereskedelmi forgalom miatt már harmincad-hivatalt is felállítottak. Az uradalom birtokai a török előrenyomulással folyamatosan pusztultak, de ezzel párhuzamosan néhány hódoltsági birtokot is csatoltak a várhoz, 1569-től ugyanis a korábban Tata várához tartozó — Mohács előtt azonban jórészt a viseg-191 Knittler, H.\ Habsburgische „Domänen" i. m. 68-69. 192 Komárom átadása Wolf Dietrich von Hartitsch soproni ispánnak és kapitánynak 12.000 Ft-ért. 1545. 09. 25. ÖStA HKA HFU RN 2. Konv. 1545. fol. 148-159. 193 Vö. Andreas Görtschacher kapitány számadásait: ÖStA HKA VUG 46. fol. 58-82. 194 Uo. fol. 308-332. 195 Uo. fol. 261-307. még egy példány: fol. 288-307. 196 Uo. fol. 206-208. 197 A számadásokat ld. ÖStA HKA VUG 35. A komáromi uradalom gazdálkodására ld. még: Kenyeres I.: A kamarai uradalmak igazgatása és gazdálkodása i. m. 246-259.
