Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1128 KENYERES ISTVÁN jelent a közel fél évszázaddal korábbi helyzethez képest. Ekkor a magyaróvári uradalomhoz tartozott a megyei adózó porták 60,7%-a.11 7 Az 1598. évi házösszeírások alkalmával a magyaróvári uradalom 20 birtokán (Moson ekkor nem szerepel az összeírásban) 725 jobbágy-, 185 zsellér- és 134 pusztaházat, összesen 1044 házat írtak össze. A megye összeírt adózóháztartásainak és pusztatelkeinek egyaránt a fele a magyaróvári uradalom területére esett.11 8 Ezek az adatok már a megyét és az uradalmat súlyosan érintő tizenöt éves háború időszakára vonatkoznak.11 9 Összességében jól látható a magyaróvári uradalom Moson megyén belüli meghatározó szerepe. Az uradalom jelentős legelőkkel és majorsági földekkel rendelkezett, ezeken kívül az óvári, nezsideri, zurányi és rajkai vámok bírtak nagy jelentőséggel. Az uradalom Fertő-tónál fekvő része pedig komolyabb szőlőművelést mondhatott magáénak, különösen Ruszt, Nezsider és Nyulas mezővárosok emelkedtek ki.12 0 Az uradalom élén Mária királyné birtoklása kezdetétől egy várnagy állt, 1524-től Várkonyi Amadé István személyében. A polgárháborús időszak kezdetén Mária kinevezett Amadé mellé még egy várnagyot, ekkor Magyaróváron is a már Mohács előtt is általános két kapitányos rendszer működött, amikoris az egyik várnagy egyúttal udvarbíróként állt az uradalom élén.12 1 Ez azonban csak igen rövid ideig állt fenn Óváron, Amadé átpártolt Szapolyaihoz, ami a vár ideiglenes elvesztésével járt. A Mária kezére visszakerült uradalom élére ettől kezdve csak egy kapitány (Hauptmann) címet viselő, kivétel nélkül osztrák nemzetiségű tiszt került. Az özvegy királyné 1528-ban az örökös főispánságra is adományt nyert I. Ferdinándtól,122 az ő nevében és helyette azonban a mindenkori magyaróvári kapitány viselte az ispáni címet.12 3 A Jacob von Stamp kapitánynak 1532-ben kiadott utasítás még igencsak szűkszavú, és sokkal inkább foglalkozik a kapitány katonai feladataival és jogi kötelezettségével, semmint az uradalom gyakorlati irányításával. Előírták, hogy a kapitány engedély nélkül nem hagyhatta el a várat, a királyné engedélye nélkül annak ellenségeivel nem bocsátkozhatott harcba, és nem is egyezhetett meg ve-117 Dominkovits Péter: Moson vármegye birtokos társadalma a 16. század végén. Arrabona 39. (2001). 305. Az 1594. évi Moson megyei porta-összeírásban mezővárosként csak az alábbi településeket jelölték meg: Óvár, Moson (!), Nezsider. Dominkovits Péter szíves közlése alapján. 118 Dávid Zoltán: Az 1598. évi házösszeírás. Bp. 2001. 228-232. A Moson megyei adatokon kívül Rusztot kell még figyelembe venni, amelyet 60 házzal írtak össze Sopron megyében. Uo. 366. 119 1597-ben Hans Tuschenstein óvári uradalmi számvevő azt írja, hogy 3-4 falu kivételével teljesen pusztává vált az uradalom. Ernst, Α.: Siedlungs- und Herrschaftsgeschichte i. m. 50. 120 MOL Ε 156 U et C Fase. 73. No. 20. A 15-16. századi magyaróvári szőlőművelésre ld. Prickler, Harald: A szőlőművelés történetéhez Moson megyében a feudalizmus időszakában. Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történtéhez. Szerk.: Gecsényi Lajos. Győr, 1979. 21-37. 121 Mária 1529. február 2-án nevezte ki a várnagy és udvarbíró (castellanus et provisor) Amadé mellé Leonhard Haussert („in collegam et castellanum"). A vár jövedelmeinek adminisztrálására továbbra is Amadét jelölte ki. MOL Ρ 694 2. t. 122 Bécs, 1528. október 22. MOL A 57 Magyar Kancellária Levéltára. Libri Regii. (=A 57) 1. köt. p. 130-131. MOL Ε 227 Magyar Kamara Archívuma. Libri donationum. (=E 227) 1. köt. p. 117. 123 Hogy a forrásokban szereplő „Hauptmann und Span unsers Schloss, Herrschaft und Spanschaft" kifejezés esetében a „Spanschaft Altenburg" alatt a mosoni ispánságot kell érteni, jelzi, hogy Zakarias Wochnitzky magyaróvári prefektus egyik 1548. évi levelében magát ,,Span der spanschafft Wislburg und haubtman zu Hungerischen Altenburg"-nak nevezi magát. ÖStA HHStA Belgien MD 18 (3742).
