Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1129 lük. Az uradalomból semmit sem hagyhatott elbirtokolni, és az alattvalókat jogtalan terhekkel nem károsíthatta meg, nem nyomhatta el. A várba rendelt katonaságnak fel kellett esküdnie a kapitánynak. Az utasítás az uradalom valamennyi bevételének kezelését a kapitányra bízta, de előírta a számadás-vezetési kötelezettséget. Építkezésekbe vagy nagyobb költségekkel járó munkálatokba csak a királyné vagy tanácsosai beleegyezésével kezdhetett. Az uradalmi vám élére saját emberét kellett kineveznie. A számadásokat évente tartozott a királynénak vagy tanácsosainak benyújtani, a kiadások után megmaradt jövedelmet pedig a királyné kamarásának kellett befizetnie. A kapitány 6 lovast tarthatott évi 200 rajnai Ft fizetségéből, élelmiszert és takarmányt pedig szabadon vehetett az uradalom bevételeiből.12 4 Mária királyné magyarországi birtokain a korabeli viszonyokhoz képest fejlettebb birtokigazgatási rendszert találunk: az uradalom élén álló kapitány mellett egy ellenőr (Gegenschreiber) is tevékenykedett.125 A kapitányi utasításban meghagyták, hogy valamennyi jövedelem beszedését és azoknak a vár és a várnép szükségleteire történő kiadását a mellé kirendelt ellenőr tudtával végezheti. A kapitány által készített és az ellenőr által ellenjegyzett számadásokat a királyné tanácsosai megvizsgálták, és ellenszámadásokat, azaz ebben az esetben a könyvvizsgáló kimutatást készítettek azokról.12 6 I. Ferdinánd a Mária-javak átvételekor, 1548-ban, meghagyta a korábban kialakított igazgatási rendszert, amit az is jelez, hogy az 1547-ben kinevezett Zakarias Wochniczky prefektus a helyén maradhatott, és a későbbiekben is gyakorlatilag hasonló módon nevezték ki az uradalom vezető tisztjét. Lényeges változást jelentett azonban az uradalom kamarai igazgatás alá helyezése, ti. 1548-tól az Alsó-ausztriai Kamara felügyelte Magyaróvár uradalmát. Az uradalom élén álló kapitány a király nevében egyúttal Moson megye ispánja maradt, legalábbis 1583-ig biztosan. Ekkor a megye igazgatását kivették a magyaróvári kapitány kezéből, és az újonnan kinevezett Hans Breiner utasításában már nem is szerepel az ispáni („Span der Spanschaft Altenburg") cím.127 Az Alsó-ausztriai Kamara alá rendelt kapitány — szerkezetét tekintve — hasonló utasítást kapott, mint Mária idejében, azonban jóval részletesebben szabták meg tevékenységi körét: lényegében neki kellett az uradalom valamennyi bevételét és kiadását kezelnie, és a joghatóságot is neki kellett gyakorolnia az uradalom alattvalói felett, tehát kapitány és udvarbíró, azaz prefektus volt egy személyben.12 8 Az utasításban meghagyták számára új majorság létesítését, marhák 121 Mária királyné utasítása Jacob von Stamp magyaróvári kapitánynak és mosoni ispánnak a magyaróvári uradalom igazgatására, Brüsszel, 1532. február 24. ÖStA HHStA Belgien MD 11 (3733) fol. ff. 49v-53v. Kiadva: XVI. századi utasítások i. m. 1. köt. 392-399. Stamp hivatali utódait ld. uo. 390-391. 125 Az ellenőr kinevezésére az első utalás Häuser kinevezésében található. 1529. február 2. MOL Ρ 694 2. t. Az első név szerint is ismert ellenőr 1531-ben került Magyaróvárra, Andreas Sarss(on) személyében. ÖStA HHStA Belgien MD. 11 (3733) fol. 39 rv. 126 Fennmaradtak a magyaróvári uradalom 1539 és 1543. közötti számadásairól Georg Krabat királynéi titkár által készített ellenőrző számadások (Gegenregister). ÖStA HHStA Belgien MD 18. (3742). 127 Az Alsó-ausztriai Kamara tanácsosai 1583-ban írják: „die verwalttung des obristen vicespans hievor von ime [ti. a magyaróvári kapitány] aufgehebt worden". ÖStA HKA NÖHA RN 4. fol. 336-344. Hans Breiner magyaróvári kapitányi instrukcióját (1583. október 7.) Id. uo. fol. 428-442. 128 I. Miksa utasítása Elias Ratwitz magyaróvári kapitánynak és mosoni ispánnak, Bécs, 1566. április 30. ÖStA HKA VUG RN 52. A. fol. 271r-286v. Kiadva: 16. századi uradalmi utasítások i. m.
