Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1127 szempontból, hogy az Alsó-ausztriai Kamara a minimális őrség létszámát is egyharmadára akarta csökkenteni. A Haditanács azonban ehhez nem járult hozzá, mégpedig azon indokkal, hogy Magyaróvár nem csupán a török elleni védelmet szolgálja, hanem a magyarok ellen is támaszpontul szolgál.11 1 Győr 1594. évi eleste után Magyaróvár újra fontos szerephez jutott, mivel a kulcsfontosságú erődítmény török kézre kerúltével Bécs előterében újabb védelmi övezetet kellett létrehozni. Az ún. magyaróvári-sárvári végek székhelye Magyaróvár lett, és jelentős létszámú katonaságot vezényeltek a vár falai közé. 1595-97-ben az előírt létszám megközelítette az 1300 főt (600 német gyalogos, 301 magyar gyalogos, 21 tüzér és 16 egyéb, összesen 1258 katona). Ez az időszak azonban csak epizód volt a vár életében, mivel Győr 1598-ban újfent keresztény kézre került.11 2 Az uradalomhoz a 15. század közepén mintegy 22 település tartozott, köztük több mezőváros: Óvár, Rajka, Nezsider és Zurány; ezek többsége Moson megyében fekszik, Sopron megyében egy jelentős birtoktest található, Ruszt mezőváros. Aí; uradalom lényegében véve Moson megye döntő részét egy tömbben foglalta magában. A Szentgyörgyi grófok Köpcsény és Scharfeneck uradalmaival együtt jóformán az egész megyét kezükben tartották, mindössze a lébényi bencés apátság és a heiligenkreutzi ciszterci apátság bírt jelentős birtokkal.11 3 A magyaróvári uradalom legkorábbi, 1525-ben felvett urbáriumában hét mezőváros szerepel, a fentieken kívül Nyulas, Rajka és Szentjános (Mosonszentjános), azonban Moson már csak a falvak között található. Az uradalomhoz ekkor 22 lakott falu tartozott, valamint 8 puszta falu, amelyek határait a többi falu művélte, illetve legelőként hasznosították. Az urbáriumba felvették az óvári uradalom részeként a lébényi apátság volt birtokait is.11 4 Az 1566. évi urbáriumban ugyanúgy hét mezővárost tüntetnek fel, azonban Mosonszentjános helyett Halászit találjuk, 16 lakott falut és 14 pusztát ü-tak össze. Ez utóbbi jól mutatja a török háborúk hatását, és az uradalom nagy mérvű pusztásodását.11 5 Az 1549. évi dika-jegyzékek alapján megállapítható, hogy az akkor már királyi tulajdonban lévő magyaróvári uradalom volt Moson megye egyetlen nagybirtoka, 16 helységben 399 portát, 53 zsellért, 29 puszta telket, 37 újonnan telepített telket írtak össze. A király birtokolta Moson megyében az adózó porták több mint felét (54,6%). (Ugyanekkor a Sopron megyei Ruszt mezővárosban 18 adózó portát és 13 szegénység miatt adómentes, valamint 1 majorsági telket írtak össze.)11 6 Az 1593. évi portális összeírás szerint a Magyaróvárhoz tartozó 21 helységben 444,5 portát írtak össze, ami 11%-os növekedést 111 Elias Ratwitz prefektus és Andreas Teufel győri főkapitány is ellenezte a csökkentési tervet, mégpedig a vár stratégiai jelentőségén túl azzal is érveltek, hogy Óvárnak gyakorlatilag nincsenek falai, rendes erődítményei stb. Végül a három szakaszból kettőt tartanak meg 1583-ban. Ekkor jegyzik meg, hogy „ditz ortt nit allain gegen dem Türkhen sonnder auch bey sollicher zwispalt gegen dem Hungern schier ain Gräntzhauß worden." ÖStA HKA NÖHA RN 4. fol. 175-179. és idézett hely: 337v. 112 Pálffy Géza\ A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526-1598. Győr, 1999. 214-220. 1,3 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 3. köt. Bp. 1897. 679-673.; Engel Ρ: Mo. térkép, i. m. 114 A magyaróvári uradalom urbáriumának 1525. évi eredeti példányát ld.: Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár Quart. Germ. 168. 115 MOL Ε 156 Magyar Kamara Archívuma. Urbaria et Couscriptiones (=E 156) Fasc. 73. No. 20. 116 Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai i. m. 1. köt. 487-493. 2. köt 672.
