Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
A KIRÁLYI ÉS KIRÁLYNÉI „MAGÁNBIRTOKOK" A 16. SZÁZADBAN 1111 Budán kiadott adománylevelében — hivatkozva az I. Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar király közötti, majd pedig II. Lajos, illetve V Károly és I. Ferdinánd közötti megegyezésre — az alábbi királynéi javakat engedte át Máriának: a bányavárosokat, mégpedig Körmöcbányát, Selmecbányát, Besztercebányát, Bakabányát, Fejérbányát, Libetbányát, Breznóbányát, Korponát minden arany-, ezüst- és egyéb bányáival együtt, valamint Zólyom városát és váruradalmát, Óbuda várát és városát a Csepel-szigettel és Keve (Ráckeve) városával, Huszt várát a máramarosi sókamarával és a sókamarai városokkal (Huszt, Sziget, Técső, Visk) és Róna kastéllyal, Munkács váruradalmát Beregszász és Munkács városokkal, Várival, Diósgyőr váruradalmát Miskolccal, Muhival, Mezőkövesddel és Mezőkeresztessel. Ezeket a birtokokat mint „coronam reginalem eiusdemque coronae jura concernentia" illetve „bona reginalia" adományozta Máriának, minden tartozékaikkal együtt, mégpedig a magyar bárók és prelátusok hozzájárulásával.41 Mint látható, döntően azok a birtokok kerültek Mária tulajdonába, amelyeket már elődei is valamilyen formában bírtak, hiszen Óbudát és a Csepel-szigetet a 14. század elejétől bírhatták a magyar királynék, a bányavárosokat a zólyomi várbirtokkal, majd Diósgyőrt már Ciliéi Borbála megkapta, Huszt és a máramarosi sókamara Beatrix idején, míg a korábban Hunyadi-birtok Munkács minden bizonnyal Szilágyi Erzsébet révén kerülhetett a királynéi birtokok közé. Hozzá kell tennünk, hogy a bányavárosok birtoklása igen korlátozott volt a Thurzó-Fugger-vállalat besztercebányai rézkoncessziója miatt, sőt, magukat a városokat csak 1524-ben sikerült Mária tisztviselőinek átvenni. 1525-ben ugyan rövid időre Mária hivatalnokai vették át a besztercebányai rézkereskedelmet is, azonban 1526 áprilisában II. Lajos újfent bérbe adta a Fuggereknek a bányakamarát, Máriának csak az urburát tartotta fenn. Mária 1523-ban ugyanígy bérbe adta a máramarosi sókamarát és a munkácsi uradalmat is Artándi Pál királyi tanácsosnak.4 2 De ezzel még nem volt vége Mária birtokgyarapításának, hiszen 1522/23-ban megkapta az igencsak jelentős kiterjedésű Moson megye döntő részét magában foglaló magyaróvári uradalmat is.4 3 Magyaróvár egyébként a 14. század első felében királynéi birtok volt, majd a királyi birtokok közé tartozott, azonban a 15. század elején előbb zálogbirtokként, majd véglegesen eladományozásra ke-41 „civitates nostras montanas Cremniciensem, Semniciensem, Bistriciensem, Pukancz, Diln, Montem Regium, Lebetam, Breznam, Corponam unacum suis auri, argenii aeris, aliorumque metallorum et minerarum fodinis, deinde Castrum Zoliense, Castrum et ciuitatem Veteris Budensis, insulam Chepel, oppidum Kewi ac alias ejusdem lnsulae possessiones, Cameras Solium Maromorusiensem, Castrum Huizth, castellum Rona, oppida Hwzth, Ziygeth, Thechew et Wysk, Castrum Mwnkach, oppida Beregzaaz, Mwnkach, Wary, Castrum Dyosegyewr, oppida Myskolcz, Dyosgyewr, Mohy, Mezewkewesd, Kereszthes cum honoribus comitatuum dictis castris antiquis coniunctis et annexis..." Kiadását ld. Hatvani M.: Magyar történelmi okmánytár i. m. 1. köt. 22-23. A birtokok felsorolása több helyen is fellelhető pl. Ortvay Tivadar: Mária királyné i. m. 60-61.; Heiß, G.: Besitzungen der Königin Maria.l. Teil i. m. 63. 42 Husztra és a máramarosi sókamara bérletére ld. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) DL 32598. Fógel József·. II. Lajos udvartartása. Bp. 1917. 24. Munkács várának bérletére csak következtetni lehet. Heiß: Besitzungen der Königin Maria 2. Teil. i. m. 83-85. 43 A pontos dátumot egyelőre nem sikerült megállapítani, ld. részletesen alább. A korábbi szakirodalom 1524-re tette a birtok megszerzését. Heiß, Gernot: Die ungarischen, böhmischen und österreichischen Besitzungen der Königin Maria (1505-1558) und ihre Verwaltung. Zweiter Teil: Die Besitzungen. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs 29. (1976) 99-100.
