Századok – 2004
Tanulmányok - Kenyeres István: A királyi és királynéi „magánbirtokok” a 16. században V/1103
1112 KENYERES ISTVÁN rült.4 4 Az uradalom végül a Szentgyörgyi-Bazini grófok ún. ifjabb szentgyörgyi alágának kihaltával szállt a koronára4 6 , és ez tette lehetővé Máriának történő adományozását. Ugyancsak a Szentgyörgyi vagyonból került Mária kezére a Pozsony megyei Vöröskő váruradalma, azonban szemben Ovárral, ezt csak igen rövid ideig bírhatta, hiszen 1522-ben már Szapolyai birtokában volt.4 6 Máriának Szlavóniában is sikerült jelentős birtokokat szereznie, ugyanis 1524 októberében megvásárolta Brandenburgi Györgytől a Zágráb megyei Medvevár uradalmát, az ahhoz tartozó Lukovec várával, valamint a Kőrös megyében fekvő Rakonok és Verbovc mezővárosokkal együtt 22.000 Ft-ért, valamint Várasd várát és uradalmát 11.000 Ft-ért. Az adóslevél szerint Máriának azonnal 10.000 aranyat kellett volna lefizetnie, a fennmaradó összeget pedig, amelyből levonták az őrgróf egyik tartozását, azaz 19.800 forintot pedig Alsó- és Felső-Lausitz hat városának a királynét illető adójából fizeti meg.4 7 A két birtokszerzés mögött, véleményem szerint, I. Ferdinánd érdekeinek képviselete állhatott, hiszen a magyaróvári uradalom megszerzésével a Habsburgoknak sikerült egy fontos „hídfőt" szerezniük Nyugat-Magyarországon, egyúttal a legfontosabb, Bécs és Buda közötti kereskedelmi út mentén. A szlavóniai várak megszerzése pedig Stájerország védelmének biztosítása végett volt igen fontos.4 8 Érdekes módon Mária nem csupán tényleges birtokokat és jövedelmeket kapott meg férjétől nászajándékul, hanem egyes birtokokban rejlő királyi jogot is, azaz, amennyiben az adott birtok a koronára szállt volna, akkor az a királynét illeti. Talán Magyaróvár és Vöröskő is ilyen formán került birtokába.4 9 Egy konkrét esetet is fel tudunk hozni, mégpedig a korábban Kinizsi-birtok Nagyvázsonyét, amely ekkor a híres törökverő vitéz özvegye, Magyar Benigna birtokában volt, igaz többen is perelték. Benigna 1519/20 körül megölette harmadik férjét, a per során azonban II. Lajos felmentette, de a vázsonyi birtokban rejlő királyi jogot feleségének, Máriának adományozta. Úgy látszik az e fajta királyi jog, amely kézzel fogható adománnyal nem járt, nem sokat érhetett, és a királyné tovább is adományozhatta: Mária 1524-ben Svetkovics Katalinnak, udvarhölgyének, Batthyány Ferenc feleségének ajándékozta.50 44 Engel P.\ Királyi hatalom i. m. 140.; Ernst, August: Siedlungs- und Herrschaftsgeschichte in Mittelalter und Neuzeit. Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. Bd. I. Der Verwaltungsbezirk Neusiedl am See. [Eisenstadt, 1954.] 33-46. 45 IIa Bálint: A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása. Turul 1927/2. (CDROM) 46 Fógel J.: II. Lajos i. m. 23. 3. jegyz., Szapolyai-birtoklásra ld. Engel P. : Mo. térkép i. m. 47 MOL DL 38046. Mária elég szigorú feltételekkel vette meg a birtokokat, és a jelentős előleg lefizetése fejében sem vehette át az uradalmakat, hanem azok a teljes vételár megfizetéséig Brandenburgi György kezén maradhattak. Ezek a szlavóniai várak ténylegesen soha sem kerültek Mária kezére, mivel azok tulajdonjogát már 1527-ben továbbadta bátyjának, Ferdinándnak. Vö. Heiß, G.: Besitzungen der Königin Maria. 2. Teil i. m. 109-111. 48 Uo. 110. 49 Az 1515. évi házassági szerződésben foglaltakon túl a király jegyajándékként ajánlhatta fel több uradalom birtokjogát, amelyek közül azonban csak Magyaróvárét lehetett érvényesíteni. Vö. Istvánfly alapján: „Óvár is, vagy azmint az németek híják Altenburg, mely Mária királyné asszontól jegyruhai igazság szerént birattatik vala" Istvánfly Miklós magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában. 1/1. 1-12. könyv. Sajtó alá rend.: Bénits Péter. Bp. 2001. (Történelmi források 1.) 269. 50 Az oklevélben Mária leírja a királyi jog megszerzésének körülményeit: „quod quia serenissimus prineeps et dominus Ludovicus Dei gratia rex Hungarie et Bohemieque dominus ac maritus noster charissimus ex amore ac charitate singulari qua ex vinculo matrimonii erga nos afficitur
