Századok – 2004
Közlemények - Demény Lajos: Veress Endre a román–magyar közös múlt kutatásának szolgálatában I/89
VERESS ENDRE, A ROMÁN-MAGYAR KÖZÖS MÚLT KUTATÓJA 109 között",4 4 A maga rendjén Rákóczi Zsigmond kancellár is utasította 1606. május 10-én Petki János székely generálist, hogy a Moldvából érkező követséget tisztességesen fogadják, élést rendeljenek magok között s becsületesen gazdálkodjanak nekiek. Rákóczi hivatkozott Bocskai parancsára, melynek értelmében meghagyta Petkinek, hogy „minden igyekezetivei azon legyen, mi rajtunk s Kegyelmeden ez dologban semmi el ne múljék s hátra ne maradjon, hanem mindenek ő Felsége [Bocskai] s ez hazának javára módjával és szépen le csendesedjenek, hogy ekképpen az moldvai vajda országával együtt ő Felségével tökélletes barátságát s jó szomszédságát megtartsa".45 Hasonló tartalmú levelet küldött Rákóczi Zsigmond Bocskai nevében a nagyszebeni bírónak, intvén őt is, hogy a havaselvi küldöttséggel mindent úgy igazítsanak el, hogy „ezután az két országbeliek között állandó és tökélletes csendes békesség maradjon".4 6 Veress más okleveleket is közölt Bocskai s a moldvai és havaselvi vajdák közötti baráti viszonyra vonatkozóan, az egymásnak küldött ajándékokról, a kölcsönös katonai támogatásról és egyéb ehhez hasonló összeköttetésekről. Habsburg-ellenes szabadságharcában Bocskai Ieremia Movilá és Radu §erban vajdát szövetségesei közé sorolhatta, s miután sikerült semlegesítenie Lengyelországot, fellépésének külső feltételei kedvezően alakultak. Katonai erejének megszilárdításával és a mozgalom társadalmi bázisának kiszélesítésével a felkelés belső előfeltételeit is megteremtette. Melléje állt az egész hajdúság több mint tízezer főnyi haddal, a székelység is melléje csatlakozott Székelykeresztúron szabadságai megerősítésének feltételével. Az Erdélyben nevelkedett Bocskai, a török szövetségét eszközül felhasználva, minden erejét a Habsburg terjeszkedés megtörésére összpontosította. A sikeres felkelés után Rudolf császár kénytelen volt elfogadni Bocskai feltételeit: Erdély önállóságának elismerését, a vallásszabadságot és másokat, s 1606. július 23-án Bécsben aláírta a békeszerződést. Bocskai közvetítésével létrejött a zsitvatoroki béke, amely véget vetett a tizenötéves háborúnak. Az önálló Erdély Bethlen Gábor uralkodása alatt élte aranykorát. Korának szintjén a 17. század európai méretű politikusa, diplomatája és hadvezére Erdély felvirágoztatásának, önállósága megvédésének szentelte minden erejét, tehetségét. Alig öt év leforgása alatt rendet teremtett a kincstári bevételek terén, megzabolázta a főnemesség már-már eluralkodó önkényességét, olyan gazdasági és társadalmi erőforrások ésszerű kiaknázását vezette be, amelyekkel Erdélyt az európai politika tényezői közé emelte a harmincéves háború első szakaszában. Úgyszólván mindenre — iskolák és könyvtár alapítására, fejedelmi nyomda felállítására, az iljúság külföldi tanulásának rendszeres támogatására, a kincstári birtokok ésszerű gondozására, a kézműipar serkentésére, a bányászat és pénzverés fellendítésére, a kereskedelem jövedelmezésének fokozására, a hadsereg felszerelésére és kellő kiképzésére — kiterjedő figyelme az évszázad korszerű országépítőjére vall. Olyan gazdasági újításokat kezdeményezett, amelyek mindenképpen előre mutattak. Határozottan lépett fel a társadalmi feszültségeket geijesztő visszaélések ellen. Ren-44 Uo. VII. kötet. 265. 45 Uo. 271. 46 Uo. 273.
