Századok – 2004
Közlemények - Demény Lajos: Veress Endre a román–magyar közös múlt kutatásának szolgálatában I/89
VERESS ENDRE, A ROMÁN-MAGYAR KÖZÖS MÚLT KUTATÓJA 101 irányú törekvéseinek szálait Veress újra felvegye. Több javaslatot tett a románmagyar viszonyok javítására. Román könyvtár és művelődési központ felállítását kezdeményezte Budapesten és magyar könyvtár és művelődési házét Bukarestben. Indítvány tett a két nép irodalmi értékeinek kölcsönös lefordítására és kiadására a megismerés és megbecsülés szellemében. Bianu is ugyanezt tette, de reálisabban mérte fel a meghatározó politikai és diplomáciai kapcsolatok jellegét. A Romániában hatalmon lévő Nemzeti Liberális Párt nemzetiségi elnyomó politikája a két nép közötti viszonyt csak fertőzte. A magyarországi hivatalos körök sem nézték jó szemmel kezdeményezéseit. Nicolae Iorga és loan Bianu tehát teljes joggal hívták fel a múlt kutatásában elmélyült és a korának nehéz körülményei közt is a megbékélés jobbját kereső Veress Endre figyelmét, hogy előterjesztett javaslataival még várni kell. Bianuval és Iorgával folytatott levelezéséből tudjuk, hogy ezek tekintélye sem tudta elmozdítani a holtpontról a Veress-féle forráskiadvány ügyét, bár ez igazában a román történetírást és a román nemzeti érdekeket szolgálta, hiszen vele a román tudomány olyan gazdag anyag birtokába jutott, amit sokkal nagyobb költség árán sem tudott volna oly rövid időn belül összehozni. Veress 1921-ben mégis felvette kapcsolatait román kortársaival és javasolta újra okleveles anyagának romániai kiadását. Bianu is azon fáradozott, hogy Veress tervének útját egyengesse, de még 1922. november 13-án kelt levelében is csak arról tájékoztathatta, hogy a kiadás terve a Román Akadémia Történettudományi Osztályára jutott tanulmányozás céljából; ott fekszik, mert a nyomdai munkák rettenetesen drágák. Ez annak ellenére, hogy Veress levelére válaszolva, Bianu már 1921. március 16-án felkérte, tegye meg részletes javaslatát. Később — mint azt Giurescu egyetemi tanár, a Veress-sorozat gondozója megjegyezte — 1925-ben a kiadvány sorsát a román tudósok és könyvtárosok vették kezükbe, de „bizonyos körülmények és mindenekfölött az anyagi nehézségek miatt a kérdés sikeres megoldása meghiúsult"3 4 . Iorga is ezekre volt kénytelen hivatkozni, bár maga már régóta Veress részletes javaslatának birtokában volt. 1927. december 23-án keltezett levelében ezeket írta Veressnek: „Olyannyira értékes gyűjteménye kiadása két feltételtől függ: az egyik az, hogy belőle kiválogassa azt, ami közvetlenül érinti a románokat és országukat, a második, hogy legalább mindannyiszor külön-külön százezer lejt teremthessenek elő ahány kötet megjelennék, ami roppant nehéz. Az Akadémia leszegényedett s az állam pedig költségvetését egyensúlyozza. De akárhogy is kezdhető lenne, első leszek azok között, akik támogatni fogják".35 34 Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei fârii Române§ti. Volumul I. Acte serisori. 1527-1572. (Erdély, Moldva és Havaselve történetére vonatkozó oklevelek. Akták és levelek). Publicate de Dr. Andrei Veress. Bucureçti 1929. XXXI+372. Lásd C. C. Giurescu előszavát az első kötethez, annak a VIII. és XIII. oldalait. A továbbiakban: Documente. 35 Demény Lajos: Serisori inedite aie lui Nicolae Iorga adresate istoricului maghiar Endre Veress (Nicolae Iorga Veress Endre magyar történészhez írt kiadatlan levelei). In: Revista istoricá. Tom. IV 1993. 3-4. szám. 344. Veress és Iorga viszonya 1899 és 1927 között több váratlan fordulatot ismert. A többi között már 1899. március 7-én keltezett levelében Iorga szemére vetette Veressnek, hogy egyik neki ajándékba küldött kiadványa kapcsán jelezni merte az erdélyi helység- és személynevek átírásába becsúszott hibákat. Még inkább felbőszítette a neves román tudóst Veress javaslata, hogy hasonló kiadványai esetében küldené meg neki a korrektúrát, mert ő szívesen elvégzi a megfelelő azonosításokat, Iorga ebben azt vélte felfedezni, hogy Veress cenzúrázni akarja kiadványait. „Előnyben szeretem részesíteni a nyílt szót. Nem lévén alárendeltje semmilyen értelemben, furcsá-
