Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Molnár András: Deák Ferenc időszaki követjelentéseiből 1833-1835 1025

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC Molnár András DEÁK FERENC IDŐSZAKI KÖVETJELENTÉSEIBŐL1 1833-1836 Közismert, hogy a magyar törvényhatóságok által 1848 előtt megválasztott követek nem követhették szabadon saját politikai meggyőződésüket, hanem a kül­dőik által írásban megfogalmazott állásfoglalásokhoz, a követutasításokhoz kellett igazodniuk. Az országgyűlésen csak olyan értelemben szólalhattak fel és szavaz­hattak, ahogyan azt számukra a követutasítások előírták, mert ellenkező esetben leválthatták őket. Amikor az országgyűlési tárgyalások során olyan kérdések me­rültek fel, amelyekben a követeknek nem volt utasítása, pótutasítást kérő jelentést kellett írniuk. Ezek az ügynevezett időszaki követjelentések dokumentálták az országgyűlésen történteket és a követek tevékenységét, másrészt viszont meggyő­zési eszközül szolgáltak a követek és politikai elvbarátaik számára, hogy befolyást gyakoroljanak küldőik közösségére, az őket pótutasításokkal ellátó vármegyék dön­téshozóira. A rendi képviseleti rendszer első és második szintje, az országgyűlés és az illető törvényhatóság a diéta alatt folyamatosan kapcsolatban és kölcsönhatás­ban állt egymással; e viszony dokumentálásának alapvető forrásai az időszaki követjelentések és a pótutasítások.2 Már a zalai követutasításokat és követjelentéseket elemző Degré Alajos fel­figyelt rá, utóbb pedig Sándor Pál levelekkel bizonyította, hogy a Zala megyét Pozsonyban 1833 májusától képviselő Deák Ferenc 1833/1836-ban több időszaki követjelentésében is saját liberális politikai meggyőződésével egyező, ám az 1832-es zalai alaputasítástól eltérő tartalmú pótutasítás elfogadására próbálta rávenni küldőit, Zala megye közgyűlését.3 Első ízben 1833. jűnius 7-i (akkori követtársá­val, Zalabéri Horváth Jánossal közös), az irtásfoldek visszaváltásával kapcsolatban írt, álláspontját részletesen indokoló követjelentésében igyekezett meggyőzni kül­dőit a saját igazáról (2. dokumentum). Zala megye 1833. július 8-i közgyűlése elutasította Deák kérését, azt tudniillik, hogy az 1807:21. törvénycikk életbelépése 1 Forrásközlésünk a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégiumának támogatásával sajtó alá rendezett, és várhatóan 2003 novemberében megjelenő alábbi kötetünk anyaggyűjtése alap­ján készült: „Tekintetes Karok és Rendek!" Zala megye reformkori követutasításai és követjelentései 1825-1848. (Zalai Gyűjtemény 56.) (Sajtó alá rend. Molnár András) Zalaegerszeg, 2003; A források átírásához és összeolvasásához nyújtott segítségükért ezúton is köszönetet mondunk Árkovies Ist­vánnénak és Oláhné Szakály Gabriellának! 2 Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai. In: Levéltári Közlemények 44-45. évf. Bp., 1974. 143-160. 3 Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai 158., Sándor Pál: A pályakezdő Deák portréjához. In: Századok 1981. 3. sz. 549-553., Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834. (Sajtó alá rendezte, a bevezetést és jegyzeteket írta Sándor Pál) Zalaegerszeg, 1997. 7-8. (Sándor Pál mindkét munkájában hivatkozott Hegyi Károly 1926-ban készített, „Zala megyei követutasítások a reformkorszakból" című kéziratos disszertációjára, ám e kézirat lelőhelyét nem fedte fel.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom