Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Molnár András: Deák Ferenc időszaki követjelentéseiből 1833-1835 1025

1026 MOLNÁR ANDRÁS előtt keletkezett irtásföldek a jobbágyok használatában maradhassanak. Deák e pótutasításra, valamint annak keletkezési körülményeire reagálva írta sógorának, Oszterhueber Józsefnek Pozsonyból 1833. július 21-én az alábbiakat: „Az irtások eránti utasítást is a többivel együtt kaptam, elő fogom azt kötelességem szerint terjeszteni annak idejében. Azt írod, hogy »duzzadt tollal írott jelentésünket némelyek sokallották« - ezt valóban sajnálom. Kötelességemnek véltem én küldőimnek megírni mind azt, ami tanácskozásink közben kifejlett, mind azt, amit ők nem is tudhattak, mert azt hittem, hogy csak így tehetnek helyesen és biztosan intézeteket. Nem magamtól, hanem követtársaim előadásából merítettem hivatalos levelemnek minden környülállásait; ha ezek lefejtése nem tisztán folyó, nem könnyen érthető, hanem »duzzadt tollal írott« vala, ezt inkább ügyetlenségemnek, mint a jó akarás hiányának kell tulajdonítani. Véleményünket csak kérés gyanánt és nem erőltetve adtam elő, sokallást és félreértést tehát nem vártam. Azonban vedd köszönetemet ebbéli barátságos tudósításodért, most legalább tudom, hogy nékünk véleményt még kérés gyanánt sem lehet előadnunk, mert a megye kebeléből kiszakasztva és ideszegezve csak eszközei vagyunk kívánságtoknak. Ehhez fogom ezentúl alkalmaztatni hivatalos tudósításinkat, s a tárgynak legszárazabb, rövid előadásán kívül, abban csakugyan egy betűt sem iktatok, mert én most, fájdalom, független nem lévén, mások ízléséhez kell alkalmaztatnom munkámat. Hiszem azonban, hogy a megyének jobb és lelkesebb része, azon némelyeknek éles észrevételében nem osztozik, habár a tárgyra magára véleményemmel nem tart is."4 Noha ez esetben nem Deák kérésének megfelelő pótutasítás született a zalai közgyűlésen, barátainak és politikai szövetségeseinek a későbbiekben sikerült elérniük, hogy a további pótutasításokkal számos vonatkozásban, fokról fokra szabadelvűvé változtatták az 1832-es alaputasítást.5

E folyamatot dokumentálják Deák 1833 és 1836 közötti időszaki követjelentései, valamint Zala megye ezek nyomán készített pótutasításai. Deák ez idő alatt összesen 25 időszaki követjelentést küldött Zala megyének. Ezek közül tízet egyedül, hetet Zalabéri Horváth Jánossal, nyolcat pedig későbbi követtársával, Hertelendy Károllyal közösen jegyzett. Deák országgyűlési beszédei és felszólalásai, továbbá sógorához, Oszterhueber Józsefhez írott magánlevelei bizonyítják, hogy függetlenül a közös aláírásoktól, ő készítette valamennyi időszaki követjelentést. Deák Ferenc meggyőzési módszere korántsem egyedülálló; amint az alábbi példákból kitűnik, korábban a bátyja, Deák Antal is ugyanezt az eljárást alkalmazta. Deák Antal és Kerkapoly István, Zala megye követei az előző diéta idején 1830. szeptember 16-i jelentésükben számoltak be az országgyűlés megnyitásáról, és a megyéjüknek megküldött királyi előterjesztések negyedik pontja kapcsán pótutasítást kértek.6

Deák Antal két nappal később magánlevélben fordult Zala 4 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Levelestár. Deák Ferenc levele Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1833. július 21. Közli: Deák Ferenc országgyűlési levelei i. m. 46. 6 Pesti Hírlap 1843. június 22. (258. sz.) 417-418. (Csány László: Válaszszó Zalából. Csány, jún. 8.) Vö. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. (Zalai Gyűjtemény 30.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1990. 20. 6 Zala Megyei Levéltár (ZML) Zala vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei (kgy. jkv.) 1830:2727. (5-6. p.)