Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849
856 NEUMANN TIBOR ségük külsőségre, hiszen nem foglalkoztak földműveléssel. Ennek megfelelően az újkori urbáriumok gyakran írják ki a molnár, sörfőző, mészáros, jegyző stb. telke mellé, hogy deserta, annak ellenére, hogy a belső telek egyértelműen lakott. A földműveléssel nem foglalkozó elemek megszokott földesúri járadéka ugyanis nem a jobbágytelekre (főként külsőségre) kivetett census volt.35 A valóban lakatlan — tehát belsőségét tekintve is üres — deserta és a prediumnak nevezett telkek között nem minden esetben tesznek különbséget a források. Osztálylevelünk a dovorányi birtokrészen ugyanazokra a lakatlan telkekre mindkét elnevezést alkalmazza. A többi birtok összeírásánál azonban mintha eltérés mutatkozna a két fogalom között. Ezeken a telkeken talán valóban állt még valami épület, ami — felidézve a telektípus rendkívül alacsony százalékos arányát: 2,2% — azt sejteti, hogy ezek halálozás következtében újonnan megüresedett házak lehettek. Az ilyen deserta telkek külsőségét — akár zsellér ült a belsőségre, akár nem — a gimesi uradalomban a gazdatiszt (officialis) általában bérbe adta a jobbágyoknak terményjáradék fejében: 1579-ben Maróton a helyiek azt vallották, hogy az „elhagyott földekről" (de desertis terris) kilencedet szoktak fizetni, Kis-és Nagybélicen pedig arról emlékeztek meg, hogy ha a telek félig vagy egészen „elhagyottá" válik, akkor a más jobbágyok által bevetett föld termésének harmadára a gazdatiszt jogosult.36 A halálozás folytán megürült telekre előbb-utóbb persze másféle sors is várhatott. Ha belsőségére nem telepedett zsellér, olykor kérhette azt a földesúrtól a szomszédos telek lakója is: 1525-ben Hizéren egy Rehák Simon nevű jobbágy a neve előtt feltüntetett telket újonnan vehette birtokba, hiszen a telket desertanak tekintették, de megjegyezték, hogy Rehák azt jobbágyként (iobagionis loco) birtokolja, amivel nyilvánvalóan a telek birtoklásáért járó census-fizetési kötelezettségre utaltak. 3/a-c. Zsellérek A zselléreken belül három alcsoportot különböztethetünk meg. Vizsgálatunk szempontjából legkevésbé azok fontosak, akik a jobbágyháztartásokban nem gyengíti a feltételezést. VÖ. az uradalomhoz tartozó Komjáti 1598-as osztálylevelével: ,Az waros weghen az iuhasz haz". MOL P 289. (Forgách lt.) 31. cs. 223. - Hasonló eset a kisvárdai uradalom 1522-es urbáriumából: itt a gulyás (armentarius) egy elhagyott házban {in domo deserta) lakik: A Zichy és vásonkeői Zichy-család idősb ágának okmánytára. Szerk. Nagy Imre, ,Véghely Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál. I-XII. Pest, .Budapest, 1871-1931. (a továbbiakban: Zichy) XII. 348. Az urbárium az épülettel rendelkező belsőségre a deserta domus, a ház nélküli pusztatelekre a desertus locus kifejezést használja. 35 Sinkovics István: A magyar nagybirtok élete a XV század elején. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 8. Budapest, 1933. 51.; Szabó István-. A parasztság társadalmi rétegei (7. jegyzet) 26. és Uő: A magyar mezőgazdaság (4. jegyzet) 69. Hangsúlyozza, hogy voltak olyanok, akiknek nem volt hivatásuk a földművelés, pl. a jobbágy iparosoknak és a jobbágy „értelmiségieknek" (litteratusok), akik gyakran zsellérek. A deserta telkekkel azonban nem hozta a jelenséget összefüggésbe, csakúgy mint Bácskai Vera, aki szintén megállapította, hogy a mezővárosi zsellérség tetemes hányada iparos volt: Magyar mezővárosok (3. jegyzet) 115. 36 1579: Maróton „de desertis terris nonas soient dare". Kisbélicen „Si ex sessionibus pari media vei intégra sessio erit deserta, tunc officialis pro se potest, ut dicit colonus, ex capecia tertiam partem habere, si erit inseminatum vei quiscunque seminaverit." Nagybélicen „Si sessiones erunt desertae per colonos et per alios inseminatum fuerit, tunc officialis pro se eriget tertiam partem capeciarum." Marsina-Kusik 411., 415.
