Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 203 nak.15 6 A Halasi Újság beszámolója szerint 1942. május 1-jére az összes zsidó tulajdonban lévő városi bérleményt visszaveszi a Városi Tanács.15 7 Ennek az lett a következménye, hogy nemcsak a városi, hanem egyéb más bérleményekből is eltávolították a zsidó üzletbérlőket. A Városi Tanácsülési Jegyzőkönyvben pontosan rögzítették, kinek mondanak fel, és hogy kinek adják majd a bérleményt. Minden egyes városi bérleményt az 5.777/1941 M.E. rendeletre hivatkozva mondtak fel.15 8 Mindegyik üzletet 1942. január l-jétől át kellett adni az új „keresztény" tulajdonosnak, aki 1942. május l-jétől kezdhette meg kereskedelmi tevékenységét.159 Hatalmas volt az igény a zsidó kereskedők bérleteire, a helyi Baross Szövetség és a Halasi Újság azt terjesztették, hogy a zsidóktól kell csak megszabadulni, hogy a magyar kereskedelem felvirágozzon, és ennek hatására minden új keresztény kereskedőnek lesz megélhetése. Sokan tévesen ítélték meg a helyzetet és kellő tapasztalat nélkül vágtak bele vállalkozásaikba.16 0 Egy esetben a Baross Szövetség meggyanúsított egy nem zsidó kereskedő testvérpárt, hogy „strómanok". Ezért kérte a polgármestert, hogy ne adjon iparengedélyt az illetőknek, és hogy az üzletüket jutassa egy Baross-tagnak.16 1 Ez a jelölt levelet írt az alispánhoz, melyben a segítségét kérte az ügyben: „Tisztelettel kérem, hogy engem, mint új keresztény kezdőt segíteni méltóztasson, mert ha a zsidó ténykedéseinek nem lehet gátat vetni, úgy én, mint keresztény kezdő nem tudnák (sic!) megfelelő megélhetési lehetőségékhez jutni."16 2 Végülis a strómanság vádját kivizsgálta a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara, és arra a megállapításra jutott, hogy az állítás nem igaz. Sőt a későbbiek folyamán 58 iparos nyújtott be indítványt, hogy adjanak a kereskedő testvérpárnak iparengedélyt.16 3 I 156 Kellner Félix rendelkezett Károly-csapatkereszttel. Mégis elvették a bérleményét a szerződés lejárta előtt. \ 157 1941. október 28-ai számában már beszámolt arról a lap, hogy a zsidó bérlőktől elveszik majd 1942 májusában az üzleteket. Sőt, 1942 márciusában leközölték, hogy valószínűleg kik fogják megkapni a bérleményeket. Thorma Múzeum Nagy-Szeder Gyűjteménye: Halasi Újság, 1941. október 28. címlap és 1942. március 31. címlap 158 Egész pontosan a 9. § rendelkezett erről. Lásd: Rendeletek Tára 1941: II. kötet, 1981. 159 Az üzleteiktől megfosztott zsidóbérlők, és új keresztény tulajdonosok név szerint a következők voltak: A Fodor Dezső tulajdonában lévő VII. számú üzlet Péter Balázs kereskedőnek jutott. (Az erről szóló határozatot 1941. szeptember l-jén tartott közgyűlésen hozták meg. (forrás: BKMÖL-Kiskunhalas, V / 273 a) Tanácsülési Jegyzőkönyv (1940-43) 1941. szeptember 1. 215/12.839. kgy. sz. határozat) A Kellner Félix tulajdonában lévő XVI. számú üzletet Magyar Vince kereskedő kapta. A Práger Irén által bérelt III. számú üzlet Hazai Gyula tulajdonába került. A Róth-féle házat, amelyben Ritter Sándor folytatott kereskedelmi tevékenységet, Bába Lajos szerezte meg. A Neuwirth Lipótné által bérelt IV üzletet Magyar Kálmán szerezte meg. A Schőn Samu tulajdonában lévő XIII és XIV számú üzleteket Ván Balázs kapta, (forrás: BKMÖL-Kiskunhalas, V / 273 a) Tanácsülési Jegyzőkönyv (1940-43) 1942. március 30. 93/4.302 kgy. 89/4313 kgy., 90/4287 kgy., 91/4312 kgy., 92/2988 kgy. sz. határozat) 160 Péter Balázs például, aki Fodor Dezső üzletét igényelte ki alig félév múlva arra kérte a Városi Tanácsot, hogy a megállapított 1700 pengős bérletdíj helyett neki csak 1000 pengőt kelljen fizetnie. Az erről szóló kérvényt 1942. május 23-án tárgyalta a közgyűlés 114/4.463 szám alatt. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 273 a) Tanácsülési Jegyzőkönyv (1940-43) 1942. május 23. 114/4.463. kgy. sz. határozat 161 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 102. d. 1.155/1943. ad 4892/1943. sz. előadóív 162 U o 163 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 102. d. 1.155/1943. ad 14.941 sz. előadóív
