Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
204 VÉGSŐ ISTVÁN Végeredményben azonban kijelenthetjük, hogy a zsidó kereskedők és iparosok körülbelül negyedét érintették igen súlyosan a zsidótörvénykezés és annak hatásai. Ezeken kívül néhányan, azért nem kaptak megfelelő iparűzési papírokat, mert nem volt hajlandó ipaijogosítványukat az új rendelkezéseknek megfelelően beszerezni.16 4 Az ipar és a kereskedelem területén elért eredményekről Kathona polgármester büszkén számolt be az alispánnak 1943 végén: ,,A kereskedelem erős léptekkel halad a magyarosodás útján és a zsidó kereskedelmet sikerült egészen háttérbe szorítani. A városi székházba megtelepedve volt zsidó kereskedőknek a város felmondott és a helyüket tevékeny fiatal magyar kereskedők foglalták el."16 5 Az ipari és kereskedelmi élet tehát a zsidótörvények útmutatásai alapján, „erőteljesen" megindult az árjásítás felé.16 6 A későbbiekben azonban kiderült, hogy a halasi zsidó kereskedők nélkül szinte elképzelhetetlen a helyi piac és vásár működése. A Halasi Újság 1940 augusztusában még örömmel értesítette a várost az első „zsidómentes" piaci napról.16 7 A későbbiekben azonban a tudósítások a piac egyre rosszabb és csökkenő színvonaláról számoltak be. 1941 februárjában arról számolt be a lap, hogy csekély érdeklődés mellett folyt le a szerdai piac, pedig „magyar árakon" árultak az eladók.16 8 Ebből is látható, hogy a halasi kereskedelmi élet nem volt elképzelhető a helyi zsidó kereskedők és terményügynökök nélkül. Az ő régi kapcsolataik nélkül a kereskedés minősége erőteljesen romlott, az árak viszont nem csökkentek. A zsidótörvényekhez több szempontból is kötődő közellátás kérdése a világháborúba való belépésünkkor vált igazán lényegessé. A gazdaság állami irányításához szükség volt olyan szervezetekre, mint a Hangya, vagy a Futura. Azonban a világháború által megkövetelt gazdasági berendezkedés új intézmények létrehozását követelte meg, mint például az árkormánybiztosság és a Közellátási Minisztérium.16 9 Az áruszükségletek megfelelő elosztását terménykereskedői hálózaton keresztül biztosították az országban. A mezőgazdasági terményértékesítést 1941-42-től folyamatosan a Futurára bízták. A Szovjetunió elleni háborúba lépés után szigorú intézkedéseket hoztak. 1941-től elrendelték a zsírbeszolgáltatást, majd fejadagrendszert vezettek be a zsiradékokra és a gabonára. Ez lehetővé tette azt, hogy az állam és az elosztásban 164 Többször említettem Neumark Jakabot, de Brandstein Manó sem rendelkezett megfelelő iratokkal, és az illetékes hatóságok többszöri figyelmeztetése ellenére sem volt hajlandó azokat beszerezni. Halasi Újság, 1942. augusztus 18. 2. 165 1943-ban minden megyei városnak jelentést kellett készíteni az előző öt év működéséről. Ezért készített egy átfogó jelentést Kathona Mihály is Kiskunhalas 1938-43 közötti gazdasági és társadalmi életéről BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 101. d. 624/1943. sz. előadóív 166 Egy halasi z s idó kortárs (V P) közlése alapján tudom, hogy az ő családját — akik kereskedők voltak — is igen súlyosan érintették a zsidótörvények, hiszen ezek hatására elpártoltak tőlük a vevők, és inkább keresztény üzletekben vásároltak. Az ő esetükben az egykori vásárlók a helyi Hangya üzletét választotta, 167 Országos Széchényi Könyvtár Mikrofilmtára /a továbbiakban: OSZK-Mikrofilmtár/, Halasi Újság, 1940. augusztus 9. 3. 168 OSZK-Mikrofilmtár, Halasi Újság, 1941. február 7. 2. 169 Berend T. Iván - Ránki György: A magyar gazdaság száz éve. Kossuth Könyvkiadó és Közgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1972.: 204-205.
