Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067
Gergely András DEÁK FERENC ÁLLAMJOGI NÉZETEI A REFORMKORBAN* I. Az 1848 előtti évtizedek államjogi kézikönyvei szerint Magyarország két közjogi alkotórész, a korona és az ország (regnum) egysége. A korona, a király „fenntartott" (kizárólagos) joga a végrehajtás, egyedül őt illeti a végrehajtó hatalom, amely tehát jus reservata. Mintegy ellentételezésként az országnak (a rendeknek) is vannak „fenntartott jogai", mint pl. az adó- és újoncmegajánlás. A jogok többsége pedig a két fél által közösen gyakorolható, jus communicata; ezek legfontosabbika a törvényhozás, -értelmezés és -magyarázás, - ahogyan ezt az 1790:XII. tc. is leszögezi. A rendszer tehát a rendi dualizmuson épül fel. Az „ország" alatt a kiváltságos rendek értendők, akik a (rendi) országgyűlésben szerveződnek testületté, és megvitatják, majd megfogalmazzák szándékaikat. A magyar koronának, a magyar királynak két regnuma, országa van: a Magyar Királyság és Erdély Nagyfejedelemség; sőt a horvát közjogi álláspont szerint van egy harmadik is, a horvát „háromegy" (horvát-dalmát-szlavón) királyság.1 Deák politikai működésének kezdetétől átértelmezte, konvertálta ezt a hagyományos államjogi elképzelést.2 Szerinte „kettős viszonyban áll fejedelmünk a nemzethez [Deák a nemzet kifejezését használja az ország helyett - G. A.], úgy mint a végrehajtó hatalom feje, s mint a törvényhozásnak is egyik része".3 Vagyis az uralkodó a végrehajtás terén sem rendelkezik kizárólagos (rezervált) jogokkal. Éspedig azért nem, mert — mondja negyedévvel később — „nálunk a nemzet még a végrehajtó hatalom egy részét is maga gyakorolja, még pedig azon részét, mely a népre egyenes és közvetlen kihatással vagyon".4 A megyéké a végrehajtó hatalom nemzetre tartozó része, a bíráskodás, illetve a tulajdonképpeni végrehajtás. A törvényhozásban pedig — a követválasztás és -utasítás révén — a megyék részvétele általánosan elismert. „Hazánkban csak ugyan a Vármegyék teszik va-A Magyar Történelmi Társulat közgyűlésén - Deák emlékülésén - 2003. május 24-én elhangzott előadás jegyzetelt változata. 1 László Péter: Die Verfassungsentwicklung in Ungarn. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Bd. VII/1. Verfassung und Parlamentarismus. (Hrg. v. Helmut Rumpier und Peter Urbanitsch) Wien, 2000. 230-258. 2 „Magyarország fiktív függetlenségének valódivá konvertálása" kifejezését először Szabad György használja: Szabad György: Magyarország önálló államiságának kérdése a polgári átalakulás korában. (Akadémiai székfoglaló, 1983.) Bp. 1986. 20. - Péter László mutat rá arra, hogy a „konvertálás" a korban átalakítást, alkotmányos kifejlést jelent (i. m. 262.), s fejtegetéseiben először rekonstruálja azt a folyamatot, hogy az országot (regnum) előbb nemzetként, majd államként igyekeztek (át)értelmezni, hogy azután mindennek segítségével az Ausztriához fűződő viszonyt is új alapokra helyezzék (i. m. 262-277.). 3 Deák Ferencz Beszédei (s. a. r. Kónyi Manó) I-VI. Bp. 19032 (a továbbiakban: DFB) I. 46. (1834. jan. 14.) 4 DFB I. 71. (1834. ápr. 23.)
