Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067

1068 GERGELY ANDRÁS lóságos forrásait a Törvényhozásnak" - írja Deák Vörösmartynak.5

Sajátos kétpólusú rendszerében tehát az uralkodói hatalom, amely megoszlik a törvényhozás és a végrehajtás között, egyik téren sem kizárólagos; a megyéknek pedig — a hatalom másik pólusán — ugyancsak joguk van részt venniük mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalom gyakorlásában. A két pólus között Deák szerint nincs antagonizmus. „Nem szeretem a nemzetet és a fejedelmet kölcsönös viszonyaikban úgy tekinteni, mint egymás ellenében álló, s egymás kárával önhatalmukat nevelni törekvő feleket [ez a hagyományos rendi, dualista álláspont - G. A.], mert ha ez így volna, akkor a polgári társaság fő célja csakugyan el lenne tévesztve".6 Az országgyűlésen a két fél nem a másik rovására akar eredményt elérni, hanem ott „contractus bilateralis"-ra (kétoldalú egyezkedésre) kerül sor, a „do ut des" (adok hogy adj) elve alapján.7 Deák, mint utaltunk rá, ritkán használja az ország terminust, helyette többnyire nemzetet mond. Virtuális kifejezés ez, amely nem a nemesi nemzetre utal, hanem arra, hogy a megyén és az országgyűlésen az egész társadalomnak képviselve kell (majd) lennie. Végső soron a nemzet és az uralkodó partnerei egymásnak, s együttműködésre kötelezettek. Együttesen státust, szerkezetet, államot alkotnak. A kormány nem más, mint „a státus minden tisztségeinek összessége", s már csak ezért sem lehet kizárólag az uralkodó szervének tekinteni (noha a kinevezés joga az övé). A kormány nem azonosítható az uralkodóval. „A fejedelem feje a státusnak, s személye szent és sérthetetlen". A kormányzat emberei bírálhatók és felelősségre vonhatók.8 Az ország és a nemzet közötti különbség több, mint egy rendi és egy népképviseleti országgyűlés, mint a nemesség és az össztársadalom közötti. Erdély ugyanis Deák szerint része Magyarországnak (a nemzetnek), nem pedig külön regnum. Az ország(rész) visszacsatolandó, ennek elmulasztása sérelem (gravamen). Az ország déli részén hűzódó Határőrvidék ugyancsak visszacsatolandó, polgárosítandó.9 Horvátország nem társország, hanem kapcsolt részek, vagyis Ma-5 Deák Ferenc (a továbbiakban: DF) Vörösmarty Mihálynak. Kehida, 1832. febr. 24. Vörösmarty Mihály Összes Művei 18. (S. a. r. Brisits Frigyes) 35. - Az egyes megyék „alakulnak" az országgyűlésen „törvényhozó testté": DF Wesselényi Miklóshoz. Kehida, 1837. máj. 14. Deák Ferenc kiadatlan leveleiből. (S. a. r. Sándor Pál) Bp. 1992. 38. 6 DFB I. 188. (1835. aug. 5.) 7 DFB I. 350. (1839. aug. 2.) 8 DFB I. 190. (1835. aug. 5.) (A kormányfelelősségről ld. a következőkben.) 9 Erdély „törvényes viszonyaiban Magyarországhoz még most sem csatoltatott" - szögezi le sérelemként 1840. évi követjelentése (DFB I. 496.); u. о. a Határőrvidék helyzetét, Galícia „visszaadásának elmaradását" is sérelemként kezeli. Erdély különállása már Zala 1825. évi utasításában is sérelemként szerepel: Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai. Levéltári Közlemények, 1974. 155. ^törvényhozás végrehajtás