Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Gecsényi Lajos-Tatjana Guszarova: A Szepesi Kamara vezető tisztviselői 1646-1672 között 653
Gecsényi Lajos-Tatjana Guszaroua A SZEPESI KAMARA VEZETŐ TISZTVISELŐI 1646-1672 KÖZÖTT A felső-magyarországi kincstári jövedelmek adminisztrálására és az ott állomásozó katonaság ellátásának biztosítására 1567-ben Kassán létrehozott Szepesi Kamara1 története a következő évszázadban igen csak bővelkedett fordulatokban. A polgárháborús jelleget öltő felkelések, az erdélyi fejedelmek hadjáratai és területszerzései 1604-től több ízben a hivatal tevékenységének szüneteléséhez, területi illetékességének, szervezetének rövidebb-hosszabb ideig tartó módosulásához vezettek. Alkalmanként párhuzamosan a Sáros megyei Epeijes és az abaúji Kassa székhellyel két kamarai szervezet is működött, a királyi Magyarországhoz tartozó kisebb terület és az időlegesen Erdélyhez csatolt hét vármegye (Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Bereg, Zemplén, Abaúj, Borsod) pénzügyigazgatására. A változások egyik meghatározó következményeként a Szepesi Kamara, működésének lényegét tekintve, de facto a pozsonyi Magyar Kamara kirendeltsége lett. Ezt tükrözte, több ízben változó megnevezésétől (administratio proventuum Regni Hungáriáé superiorum, Camera Scepusiensis) függetlenül, az a tény, hogy tanácsosa(i) nem egyszer egyben a pozsonyi hivatal azonos rangú tisztviselői voltak, hogy időről időre onnan érkeztek működésének a felülvizsgálatára a kamarai biztosok, oda intézte jelentéseit és ott adták ki a tevékenységére vonatkozó instrukciókat. A pozsonyi tanácsosokkal, de főképpen a Magyar Kamara elnökével fenntartott személyes kapcsolataik jellegét mi sem mutatta jobban, mint az, hogy a hivatalos kamarai jelentések mellett, párhuzamosan, saját kezűleg írt magánlevelekben is informálták őket a fontosabb kérdések hátteréről.2 Nem befolyásolta 1 A szakirodalomban bevett fogalommá vált Szepesi Kamara vagy Camera Scepusiensis elnevezések a 16. századi német meghatározás „Kammer in Zips", „Zipser Kammer" mechanikus fordításai, holott a Szepesség a Kamara működési területének egyik részét foglalta magába. A német terminológiában előforduló „Zips" valójában Felső-Magyarország egészét jelentette, miként ezt fejezte ki a Kamara latin körülírása: „administratio proventuum Regni Hungáriáé superiorum" is. 2 Podbelányi Mihály tanácsos 1659 július 9-én egyszerre küldte el hivatalos jelentését a Magyar Kamarának és magánlevelét személyesen Zichy István prefektushoz címezve Pozsonyba Vas Márton tanácsossága ügyében. „Vas Márton Vram eő k[e]g[ye]lme Installatiojarul Camerale irtunk" (Magyar Országos Levéltár (MOL) E 23 Litterae Camerae Scepusiensis (4) 222-223. 1659. július 9.).; Vas Márton 1665.május 29-én Gulácsról küldött leveléhez utóiratként megjegyezte, hogy „im Praefectus uramnak is írtam ezen dologrul egy levelet, Kegyelmeteket kérem a Cameralis levéllel együt küldgye meg eztis eő N[a]g[ysagana]k. (MOL E 23 Litterae Camerae Scepusiensis (5) 471-472. ;1670. július 3-án Zichy István kamarai prefektus Pozsonyból így nyugtázta Holló Zsigmond levelét: „Kassarui 28 Juni írt leuelet K[egyelmed]nek tegnap vettem eggiut a Cameralis leuelekkel, kikre valaztis irtunk." (MOL P 1986 Holló család levéltára 1670.VII.3.) 1670. július 15-én Zichy ezt írta: „Kassarui 10 presentis írt levelet vettem K[egyelmed]nek, eggiut az Cameralis levelekkel, kikre viszont Cameraliter adunk valaszt" (и.о. 1670. VII. 15.)
