Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban 929
A FELSŐ RÉSZEK KAPITÁNYSÁGA A MÁTYÁS-KORBAN 931 konszolidációjáról is árnyaltabb képet kaphatunk. Az alábbi hivataltörténeti célzatú dolgozat a Felső Részek kapitánysága esetében erre tesz legalább részleges kísérletet. Egyet azonban előre le kell szögezni: a kapitányi méltóságot, katonaiszervezeti formát nem Mátyás alkalmazta elsőként, a tisztség gyökerei lényegesen korábbra vezetnek bennünket. Előzmények A középkori Magyarország históriájáról tudósító oklevelekben, ha nem is túlságosan gyakran, ám egészen az Árpádok korától kezdődően fel-feltűnve,7 míg az Anjou-kortól fogva több-kevesebb rendszerességgel találkozhatunk kapitányokkal. Egyik közismert, viszonylag korai előfordulásukat 1325-re datálhatjuk, amikor Szeri Pósa a „temesi vidék kapitányaként" tűnik föl.8 Néhány évtizeddel később Lackfi Dénessel, mint vidini kapitánnyal találkozhatunk.9 Időben előrelépve a kérdés némileg bonyolódik. A Zsigmond-korban mind gyakrabban tűnnek föl kapitányok egy-egy vár élén is, felvetve a máig megnyugtatóan nem tisztázott kérdést: mi a lényegbeli különbség középkori várnagyaink (icastellanus) és várkapitányaink (capitaneus castri) között?10 Az eltérés pusztán megnevezésbeli lenne? Aligha. A jelek szerint kapitányok inkább a királyi és királynéi, valamint a határmenti várak élén álltak, de ebben a kérdésben csak további kutatások mondhatják ki a végső szót. Mályusz Elemér szerint ugyancsak a Zsigmond-kor vége és Albert uralkodása a kapitányságok elterjedésének időszaka. Mályusz az uralkodó által a városok élére állított capitaneusokban vélte felfedezni a tisztség eredetét.1 1 A róluk kirajzolódó kép ugyanakkor meglehetősen egyoldalúnak látszik, hiszen eddig csak várak (Vidin, Trencsén) vagy megyék (Temes) élén álló kapitányokról maradtak híradások. Az esetünkben sokkalta lényegesebb és ezidáig hiányzó, valamiféle szélesebb területi hatókörrel rendelkező kapitányok feltűnését ugyancsak a Zsigmond-kor második felére tehetjük. Zsigmond 1421-ben ugyanis éppen az egyre fenyegetőbbé váló huszita veszélyre való tekintettel Perényi Miklós lovászmestert állította Trencsén megye élére, felruházva őt a Vág-vidék kapitánya 0capitaneus terre fluvii Wagh) címmel, amelyet egészen 1429-ig viselt.12 Jelenlegi 7 Egyik legkorábbi feltűnésük 1255-ből István szlavón bán és stájer capitaneus nevéhez kapcsolódik. Wenzel Gusztáv: Arpádkori új okmánytár (Codex diplomatique continuatus) VII. Pest, 1869. 395. - A 'capitaneus' szó korai vezér, hadvezér jelentésére, illetőleg Árpád-kori feltűnéseire a legjobb összefoglalás: A magyarországi középkori latinság szótára. (Lexikon latinitatis medii aevi Hungáriáé) II. Kiadásra előkészítette: Boronkai Iván. Budapest, 1991. 42-43. 8 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I—II. Budapest, 1996. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.) (a továbbiakban: Engel: Arch.) I. 202....capitaneus partis Tymisiensis... Noha feltehetően itt csupán Temes megye elnevezésének egy sajátos változatáról lehet szó. 9 Engel: Arch. I. 203. 10 Pl. 1420-ban Cedlicz Miklós, míg 1428-ban Stiborici Stibor viselte Trencsén vár kapitányi címét. 1439-ben Bazini György pohárnokmester Visegrád kapitánya volt. Engel: Arch. I. 213., 461. 11 Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok 91. (1957) 560-561. Mályusz Ciliéi Ulrik 1440-es soproni kapitányságát említi példaként. 12 Engel: Arch. I. 211. Perényit követően ifj. Stibor volt egy rövid ideig a folyó vidékének kapitánya. Wenzel Gusztáv: Stibor vajda. (Életrajzi tanulmány) Budapest, 1874. 184-185. 1429 után Perényi hivatalbéli utódaival megint csak Trencsén megye kapitányaiként találkozhatunk. 1436:
