Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban 929
930 HORVÁTH RICHÁRD egyig országosan is fontos szerepet játszott személyek voltak és e tiszt alkalmasint pályájuk alakulásában is meghatározó lehetett. Sőt, kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a Szapolyai család politikai története részben a Felső Részek kapitányságával kezdődik. További súlyt kölcsönöz a kérdésnek az a tény is, hogy megjelenése és legfontosabb időszaka mintegy másfél-két évtizeddel megelőzi kései középkorunk talán legfontosabb, de mindenképpen legismertebb kapitányi méltóságának, az Alsó Részek főkapitányságának létrejöttét, amit Mátyás 1479-ben szervezett meg és első betöltője Kinizsi Pál volt.3 Habár bizonyos szervezeti és hadászati előzményei e főkapitányságnak is vannak, talán mégsem kockázatos kijelentenünk, hogy a Felső Részek kapitánysága, mint jól bevált terület- és határvédelmi szervezeti megoldás, mintegy az Alsó Részek főkapitánysága előképének tekinthető.4 Nem kevésbé mellőzhető szempont az sem, hogy a husziták magyarországi katonai jelenlétét a kutatás általában Mátyás és Giskra 1462-es váci megegyezéséig számítja, valamint említést szokás még tenni Mátyás és Svehla kosztolányi összecsapásáról 1466-1467-ből.5 Ezzel szemben a forrásaink által megrajzolható kép ettől némileg eltér. Igaz ugyan, hogy 1462 tavaszán Giskra meghódolásával a huszita harcokban döntő fordulat következett be, azonban a csatározások korántsem értek véget. A tekintélyes vezető nélkül maradt, magukat egyre-másra önállósító csehhuszita csapatok ekkor még a királyság északi területeinek jelentős részére gyakoroltak befolyást, s egyáltalában nem készültek onnan kivonulni. Sőt, rablásaik 1462-1465 táján érzékeny katonai és főleg gazdasági veszteséget okoztak az országnak. Éppen ezért az ellenük való fellépés minduntalan sürgetőbbé vált. Nos, épp ez a korszak, az 1462-őt követő néhány év a Felső Részek kapitányainak „fénykora", legalábbis a fennmaradt forrásanyag tükrében. Legalább ilyen súllyal esik latba a kutatásra sarkalló tényezők sorában, hogy Mátyás uralkodásának első esztendeiben messze nem rendelkezett oly stabil kormányzati hatalommal, mint a halálát megelőző egy-másfél évtizedben.6 Pontosan ennek okán érdemes figyelmünket az időszak eseményeire, azok irányítóira meg hivatalaikra, nemkevésbé e személyeknek és hivataloknak a királyi hatalommal fennálló viszonyára fordítanunk, hisz ezzel az ifjú Hunyadi királyságának 3 Megszervezésére és feladatkörére: Fenyvesi László: A Temesközi-szörénységi végvárvidék funkcióváltozásai (1365-1718). In: Végvárak és régiók aXVl-XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Szerk.: Petercsák Tivadar-Szabó Jolán. Eger, 1993. (a továbbiakban: Fenyvesi: A Temesközi-szörénységi végvárvidék...) 242-247., Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz) Történelmi Szemle 38. (1996) 170., Szakály Ferenc - Fodor Pál: A kenyérmezei csata. (1479. október 13.) Hadtörténelmi Közlemények 111. (1998) (a továbbiakban: Szakály - Fodor: Kenyérmező) 316-317. 4 1479 előtt is ismerünk Alsó Részek (partium inferiorum) kapitányait. 1459-ben Rozgonyi Rénoldot említik temesi ispánként, valamint capitaneus partium inferiorumként. Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 15350. (NRA 17-44.). 1460-1461 között pedig Szilágyi Mihályt találhatjuk e tisztségben. Fenyvesi: A Temesközi-szörénységi végvárvidék... 267. -Pálosfalvi Tamás: Az 1442. márciusi török hadjárat. Adalékok Hunyadi János első törökellenes harcaihoz. Történelmi Szemle 43. (2001) 53-54. 5 Vo. Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Budapest, 1998. (a továbbiakban: Mo. tört.) 219. 6 Kubinyi András: Vitéz János és Janus Pannonius politikája Mátyás uralkodása idején. Humanista műveltség Pannóniában. Szerk.: Bartók István - Jankovits László - Kecskeméti Gábor. Pécs, 2000. 7-9.
