Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Horváth Richárd: A Felső Részek kapitánysága a Mátyás-korban 929

Horváth Richárd A FELSŐ RÉSZEK KAPITÁNYSÁGA A MÁTYÁS-KORBAN „... a király úr... a Felső Részek védelme és megőrzése céljából kegyes isteni akaratból engem a Felső Részek általános kapitányává választott, hogy e részek rablóival és prédálóival oly feltétellel teremtsek fegyverszünetet és békét, hogy ezek összes és bármiféle nemű erősségeiket kezükből, tudniillik Korbei és Axamit meg társaik birtokából, kezemre bocsássák." 1453 októberében írt így magáról Újlaki Miklós erdélyi vajda, macsói bán és a Felső Részek kapitánya Albert brandenburgi őrgrófhoz intézett levelében.1

E rövid idézet középkori politika- és hadtörténetünk szempontjából újnak tekinthető posztot nevez először e néven, melylyel ebben a formában korábban nem találkozhattunk. De vajon mit is takar pontosan az itt feltűnő tisztség, a Felső Részek kapitánysága, amely a hazai politikatörténeti kutatásokban mindezidáig periférikus szerepet is alig kapott, márpedig viselői nem kevésbé jelentős személyek voltak, mint például Újlaki Miklós vagy a Szapolyaiak? Noha évtizedek óta tudtunk létezéséről, s gyanítható volt lényege is — elvégre az országba betört husziták elleni védekezést irányító, koordináló feladatot ellátó egyénekről van szó — mégis történetével eleddig senki sem foglalkozott behatóan, újabb bizonyítékát nyújtva a hazai hivatal- és politikatörténeti kutatások előtt álló feladatoknak.2 A téma azonban nem csupán elhanyagoltságából fakadóan tarthat számot érdeklődésre. További okok is kutatására sarkallhatnak minket. Egy részről azért, mert bár a középkori Magyar Királyság történetében több kapitányságról és kapitányról maradtak adataink, azonban viszonylagos alapossággal feltárható hivatal csupán egynéhány akad köztük, s a jelen dolgozatban tárgyalt épp ezek közül való. Fontos látnunk másfelől azt is, hogy a Felső Részek ismert kapitányai egytől 1 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 267518. (Brandenburgi lt - Nürnberg, 1095/1.) 2 „Itt kell megjegyeznünk, hogy a főkapitányi hatáskör története feldolgozóra vár." Tizenhárom esztendeje vetette papírra e sorokat Kubinyi András a Mátyás-kori államot bemutató tanulmányában, s megállapítása mindmáig aktuálisnak tekinthető. Kubinyi András: A Mátyás-kori államszervezet. Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk.: Rázsó Gyula - V Molnár László. Budapest, 1990. (a továbbiakbein: Kubinyi: Mátyás-kori államszervezet) 130. (129. jegyzet). - Tóth-Szabó Pál huszita-monográfiájában is csak említés szintjén foglalkozik a kapitányokkal. Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest, 1917. passim (a továbbiakban: Tóth-Szabó: A cseh-huszita...) - A kapitányi hatáskör egy elemére: Horváth Richárd: Adalékok a Szapolyaiak északkelet-magyarországi felemelkedéséhez. A-nalecta Mediaevalia I. Tanulmányok a középkorról. (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Medievisztika Tanszékének kiadványsorozata) Szerk.: Neumann Tibor. [H.n.], 2001. (a továbbiakban: Horváth: Szapolyaiak) 105-109.