Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
920 PÁLOSFALVI TAMÁS után is ők maradtak a László-párt mozgatói a Dunántúlon.15 4 Ulrik gróf, akinek apja és apósa ekkortájt jó viszonyt ápolt Ulászlóval, gyaníthatóan nem verte nagydobra a Rozgonyiaknak juttatott támogatást, amelynek révén sikerrel hátráltatta a politikai konszolidációt. A János-fiák azonban nemcsak a Dunántúl nyugati felében terjeszkedtek, hanem rokonuk, ifj. János rovására is. Utóbbi átállása után aktívan támogatta Erzsébet királynét: legalábbis egy 1442 márciusában kelt levél arról tájékoztat, hogy ekkortájt Tata várából is zaklatták az Ulászló-pártiak birtokait.15 5 Ugyanazen év júliusában a királyné az ellenpárt elkobzott birtokaival jutalmazta ifj. János familiárisait,15 6 majd egy hónappal később annak csókakői várnagyait részesítette birtokadományban,15 7 mindkét esetben János kérésére. János csapatai élén maga is zaklatta Ulászló híveit, nem kizárt, hogy éppen a János-fiák társaságában. Tevékenységét Ulászló azzal büntette, hogy zálogos javainak egy részét eladományozta, mégpedig tulajdon rokona, Rozgonyi ifj. István pozsonyi várnagyainak.158 Nem kétséges, hogy János zálogos javaira sokan szemet vetettek, talán köztük volt maga Simon főkancellár is, aki éppenséggel az oklevél relátora volt. Alighanem ez volt az oka annak, hogy újabb pártváltás helyett ifj. János kénytelen volt a János-fiak segítségét kérni. Mással ugyanis bajosan magyarázható, hogy a két János, ifjabb és idősebb, az utóbbi ráadásul a fivérei nevében, 1443. aug. 8-án közösen jutalmazzák csókakői várnagyaik (!) szolgálatait,15 9 és ugyanazon a napon ketten adományozzák nekik Csókakő helyett Vitányt, vagyis ifj. János birtokát, pro honore,160 Mindez arra utal, hogy a János-fiak, legalábbis id. János, már az aug. 17-i szerződés előtt bent voltak ifj. János váraiban, és ott rendelkezési joggal bírtak. Eszerint a kettős szerződés, amelyet a fehérvári keresztes konvent előtt kötöttek aug. 17-én, a már kész helyzetet volt hivatva legitimálni. Ifj. János szorult helyzetét mutatja, hogy míg ő valamennyi birtokának felébe beengedte rokonait, azok csak két jogcím nélkül birtokolt erősség, Somló és Zalavár felét vallották neki, és az egész megállapodást megfejelték a jövőben megszerzendő birtokokban egymás részeltetésének kikötésével.161 Ettől kezdve a János-fiak ténylegesen benn ültek ifj. János birtokaiban; erre mutat, hogy szept. 9-én a két János Csókakőn együtt jutalmazta egy familiárisuk szolgálatait,16 2 1444. aug. 15. körül pedig Rénold és János Komáromban „haszontalan bújdosástól és kóborlástól, valamint a várain kívül maradástól" tiltotta iß. Jánost.163 Ugyanott arra is felszólították, 154 DL 94009. (1442. márc. 11.): „domina regina non plus de sua facultate et tesauro expedire possit nisi tamen sex milia armatorum, sed totam spem habet in magnificis viris Uldrico Groff ac Johanne Zech et Sthaynar" 155 Zichy IX. 4041. 156 DL 107531. 157 DL 13685. 158 Tóth-Szabó: Cseh-huszita 381-382. 159 DL 13170. 160 DL 13171. 161 A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. Szerk. Erdélyi László, Sörös Pongrác. IXII/B. köt. Budapest 1902-1916. VII. 546-547.; DL 13731. 162 DL 100566. 163 „ab huiusmodi inutile latitacione et divagacione ac extra castra sua perseveracione": DL 13735.
