Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
A ROZGONYIAK ÉS A POLGÁRHÁBORÚ (1440-1444) 921 hogy lakjon velük együtt testvériesen a váraiban. Valószínű tehát, hogy a Simonfiak 1444. szeptemberi tiltakozását a János-fiak betelepedése váltotta ki.16 4 Mi történt eközben a Simon-fiakkal? Pozsony ostromát követően az ispánok, Rozgonyi István és György ellenséges viszonyban maradtak az Erzsébet-párti várossal, és az ellenségeskedéseknek csak az 1442 május végén-június elején kötött fegyverszünet vetett véget.16 5 Rozgonyi György a pozsonyiak ajánlatát elfogadó levelében a következő szavakkal magyarázta addigi eljárását: „amit tettünk, azért kellett megtennünk, hogy a becsületünket, életünket és javainkat megvédelmezzük az ellenségeinktől."16 6 Jellemző módon Erzsébet azt gyanította, hogy a fegyverszünettel csak a második front megszüntetése volt a cél, hogy annál könnyebben zaklathassák a bányavárosokat.16 7 A harmadik fivér, Simon püspök ugyanis továbbra sem érte be a puszta védekezéssel. A Pozsony elleni hadjárat után viszszatért Ulászlóval Budára, majd Selmecbányát rabolta ki Lévai László társaságában.16 8 Innen Körmöcbánya ellen vonult, ahol a bányaműveket akarta lerombolni, nyilván a királyné gazdasági bázisának gyengítése céljával.16 9 Június végén a püspök még mindig táborban volt, és július második felében tért vissza Budára.170 Augusztus 16-án még első helyen szavatolta Budán Ulászló ígéretét, hogy az esztergomi tárgyalásokra érkező Erzsébetet nem kényszeríti házasságra,171 majd minden bizonnyal részt vett a hatvani országgyűlésen. Alig két héttel később viszont ismét hadjáraton találjuk: a Rozgonyi János és Osvát birtokában lévő Muhi mezőváros mellett.17 2 E hadjárat célja, ha nem egyszerűen az oklevél dátuma van elírva,17 3 bizonytalan. 1442 szeptemberében Erzsébet és Ulászló megbízottai a következő év június 24-ig tartó fegyverszünetben állapodtak meg, amely a status quo fenntartását rendelte el. Ennek ellenére novemberben Ulászló hívei a korponai erődtemplomot próbálták elfoglalni.174 Hogy az akció Simon püspök nevéhez köthető-e, kérdéses; mindenesetre az agilis főkancellár, akinek itineráriuma meglehetősen jól ismert, legközelebb 1443 január elején bukkan fel Budán, a dolog tehát nem zárható ki. Az viszont bizonyos, hogy 1442 végén semmiféle 164 DL 13798. 165 DF 239801. 166 QF 239797: „was wir haben getan, das hab wir müssen tuhen, domitte wir unser er, leib und guet peschirmen haben vor unsern feynden" 167 Df 239799: Erzsébet kéri a pozsonyiakat, ügyeljenek rá, hogy „der fridde lawter sey und clar, dann selten sy auff eyne seyten frid auffnemen, das sy nichts geschaden mügén, darumb das sy an andern enden unsern untertenigen desterbaser schaden tuen möchten, das wer nicht vor uns" 168 Tóth-Szabó: Cseh-huszita 196-197. 169 DF 239801: A királyné kéri a pozsonyiakat, úgy ügyeljenek a békére, hogy „in der czeit von im (az ispántól és társaitól) dem kunige von Polan kayne hilff mit folk noch andern Sachen, und nämlich yecz dem pischolf von Erle und seynen heifern gescheen sulle. " Erzsébet másik, ugyanekkor írt leveléből kiderül, „das unser feynt sich unser pergwerk zuverstorn gen der Crempnicz gefüegt haben" (DF 239799.). 170 Előadásunk itt némiképp eltér a hagyományos állásponttól. Ennek magyarázatára az alábbiakban teszünk kísérletet. 171 Gr. Teleki J.\ Okmánytár 118. 172 DF 210147. 173 Az oklevél későbbi átírásban maradt fenn. 174 DF 249998. Erzsébet értesíti Körmöcbánya tanácsát, hogy „ettliche unsers widerwertigen noch der kirhen doselbs zu Corpen stellen und dornoch steen, daz sy ynkrigen und zu iren henden bringen müchten"
