Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Rozgonyiak és a polgárháború (1440-1444) 897
A ROZGONYIAK ÉS A POLGÁRHÁBORÚ (1440-1444) 907 valamint Rozgonyi Rénold, akit krakkói követsége óta most látunk viszont először.63 Nagyon valószínű, hogy ekkor pártolt Ulászlóhoz Rozgonyi if). János64 is, hiszen az ő birtokai Buda elfoglalása nyomán rendkívül sebezhetővé váltak. Érdekes ugyanakkor, hogy Simon püspök testvérét, ifj. Istvánt viszont ezúttal Erzsébet udvarában találjuk.6 5 Ezen sem lenne okunk meglepődni: a főváros elvesztése dacára Erzsébet nem adta föl a küzdelmet, és, bár a kis Lászlót a szentkoronával kimenekítette az országból, maga Pozsonyban ütött tábort. Pénzben, nem kis részben éppen a pozsonyiak kölcsöneinek köszönhetően, egyelőre nem szenvedett hiányt, s azon további csapatokat toborzott. Márpedig Rozgonyi István családja éppen a pozsonyi várban tartózkodott, Pozsony és Nyitra megyei birtokait pedig komolyan fenyegették nemcsak a királyné magyarországi hívei, mint a Szentgyörgyi grófok, hanem a Cseh- és Morvaországból érkező zsoldosok is. A pozsonyi vár biztonságos ellátása a polgárok és Erzsébet jóindulatától függött,66 Rozgonyi tehát szükségszerűen színlelésre kényszerült. Egy másik forrásunkból azonban tudjuk, hogy Erzsébethez jövetelének más oka is volt: Budáról, tehát Ulászló udvarából érkezett jún. 2-án, Újlaki Miklóssal együtt, és egy béketárgyalás tervét hozta magával szóban és írásban is. A szóbeli terv lényege az volt, hogy mindkét fél tizenkét megbízottat, Erzsébet tíz magyart és két németet, Ulászló ugyancsak tíz magyart és két lengyelt, küld Tatára, akik tisztázzák a vitás kérdéseket, döntési jogkör nélkül. Az írásos változat huszonnégy magyar előkelőre bízta volna a döntést, amelynek Erzsébet és Ulászló is köteles lett volna alávetni magát. Az előbbi javaslatot Erzsébet elfogadta volna, az utóbbitól azonban elzárkózott.6 7 Tudtunkkal nem is került sor semmilyen tárgyalásra, így a pozsonyi vár ügyében sem, amelyet ugyancsak Tatán kellett volna elintézni. Rozgonyi ezért nem követte Erzsébetet Pozsonyba, hanem Nagyszombatból igyekezett gondoskodni családjáról és familiárisairól; kiszolgáltatott helyzete magyarázza Erzsébet iránti hűségének hangsúlyozását,6 8 aminek éppen ezért nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítanunk. 63 Dlugosz kiadásában (635.) Rinoldus Frankban szerepel, a két név között nincs vessző. Kétség sem fér azonban hozzá, hogy az első név mögött Rozgonyi Rénold, a második mögött pedig Tallőci Frankó bán rejtőzik. 64 Dlugosz Rozgonyi Istvánt említ, de láttuk hogy már a koronázás alkalmával is keverte ifj. Jánost az apjával. 65 Június 7-én Győrben van (DF 241810.), amikor Erzsébet is ott tartózkodik. 66 DF 239763. (1440. jún. 24.) 67 DF 241809: „Item der span und Wanfmikloss sind am vorfangen phincztag von Ofen komen und haben x tag ein fridt geseczt und sindt also uberain wurden daz auff den nächsten eritag mein fraw solt genn Totan senden x ungern und ii dewtzschen, also der polan x ungern ii polaken, dy xxiiii solten gedenchen damit dy zwitracht verricht wurde, und wann se stozzig wurden daz solten yeglich zweliff an ir herrschafft pringen, also haben se es mudlich meiner frawen in gesagt, und haben auch dez ein verschreibung mit in von Ofen pracht, dy lawt daz löttiger (?) unger xxiiii dy sach richten schallen, und mein fraw soll in ganczen gewalt geben, wazz und wye se dy stozz und zwitracht richten daz scholt ir gnad stett hallten, dez geleichen der von Polan; noch dem ersten zu sagen dem wer mein fraw nach komen, aber den artikel im verschreiben daz sy von ir ganczen gewalt haben schulten an widersprechen und chain dewtzschen do pey haben wellen, dez maynt mein fraw nicht zu tun" 68 „nos enim verisimiliter in omnibus prout vestre amicicie, graciosissime domine nostre regine curamus fideliter famulare" írja 1440. jún. 24-én a pozsonyiaknak: DF 239763.
