Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418-1423 között 885
886 С. TÓTH NORBERT püspök túnik fel kancellárként.9 János érsek 1417 karácsonya után minden bizonnyal lemondott tisztségéről, ezen elhatározásában megerősíthette alkancellárjának, Esztergomi vagy Újvárosi János esztergom-szentistváni prépostnak az 1417. december 29-én bekövetkezett halála.1 0 János alkancellár halála azért lehetett elhatározó jelentőségű, mivel a kancellária tényleges vezetője távozott így az élők sorából. Ettől kezdve lehetett Hohenlohe György a birodalmi kancellária névleges vezetője. Öt Zsigmond még IV Albert osztrák herceg udvarában ismerte meg mint a kancellária vezetőjét, hasonló életfelfogásuk okán hamarosan barátság alakult ki közöttük, s osztrák ügyekben Zsigmond főleg reá támaszkodott.11 János érsek utolsó beosztottja, aki hosszabb időn keresztül dolgozott a kancelláriában Kirchen János protonotárius volt, vele utoljára kancelláriai jegyzetben 1418. július 25-én találkozunk.12 1418. augusztus 4-én még biztosan élt, mivel Zsigmond e napon kölcsönt vett fel tőle.1 3 Hohenlohe György haláláig töltötte be a kancellárságot. Halála napját Engel Pál 1423. július 10-re,14 Katona István 1423. augusztus 8-ra tette.1 5 Аz előbbi felfogásnak ellentmond, hogy 1423. július 17-ről is maradt fenn említése.16 Az új kancellár, Albeni János először július 28-án tűnik fel.1 7 A másik megállapítást viszont kétségessé teszi az, hogy Zsigmond augusztus 4-én Esztergomban tartózkodván hozta nyilvánosságra Hohenlohe György végrendeletét.18 (E kérdésre később még visszatérünk.) Mint fentebb láthattuk, a birodalmi kancelláriai hivatal utódlása nagyobb zökkenő nélkül megvalósult. Korántsem történt ugyanez az esztergomi érseki székkel. Kanizsai János halála után rövid távú megoldásként testvérét, István soproni ispánt, volt ajtónállómestert bízta meg Zsigmond az érsekség jövedelmeinek kezelésével. Elképzelhető azonban, hogy István királyi kinevezés, megbízás nélkül vette át az érsekséget, mivel már korábban is előfordult, hogy János érsek megbízottjaként járt el. így történt ez, amikor Zsigmond parancsára az üresedésben lévő győri püspökség tizedét, valamint a szombathelyi tizedkés jövedelmét Kanizsai Istvánnak János érsek megbízottjának kellett beszolgáltatni.1 9 István első említésekor, 1418. jűlius 7-én az érsekség összes jogának tutor et possessor-a,20 9 Szilágyi: Unió 167. (37. jegyzet). 10 ZsO VI. 2684. - Szilágyi: Unió 167., december 30-i kelettel. 11 Mályusz: Zsigmond 62. 12 Regesta Imperii XI. Die Urkunden Kaiser Sigmunds (1410-1437) I—II. Verzeichnet von Wilhelm Altmann. Innsbruck, 1896-1900. (=Altmann) I. 3383. 13 ZsO VI. 2690. 14 Magyarország történeti kronológiája I. kötet. A kezdetektől 1526-ig. Főszerk. Benda Kálmán, a vonatkozó rész Engel Pál munkája. Bp., 1981. (=Kronológia) 247. 15 Katona, Stephanus: Historica critica regum Hungáriáé XII. Budae, 1790. 409.: „Georgio pataviensi, qui strigoniensis ecclesiae gubernátor hoc dicitur, VI idus Augusti mortuo." 0 utána Fejér György (Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis X/6. Budae, 1844. [=Fejér] 575.), Szilágyi: Unió 168., Engel: Arch. I. 64. 16 Szilágyi: Unió 168. 17 Szilágyi-. Unió 168. 18 Altmann I. 5598., reg. (DF 292950. - Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien, Reichsregisterbücher Band H lcr-lcv .) 19 ZsO V 1403. 20 ZsO VI. 2144.
