Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergomi érseki szék üresedése 1418-1423 között 885
AZ ESZTERGOMI ÉRSEKI SZÉK ÜRESEDÉSE 1418-1423 KÖZÖTT 887 szeptember 19-én és december 21-én conservator archiepiscopatus Strigoniensis ,21 1419. február 6-án és május 5-én cím nélkül fordul elő.2 2 Közben 1418. december 22-én V Márton pápa kinevezte Hohenlohe Györgyöt esztergomi adminisztrátorrá.23 Ez több kutatót is megtévesztett, akik ügy gondolták, hogy György passaui püspök már decembertől birtokba vette volna az esztergomi egyház irányítását. Ezt a nézetet több oklevél sem támogatja: egyrészt Kanizsai István 1419. május 5-én többek között a Mihály- és György-napi tizedekkel számolt el, márpedig ez úgy lehetséges, hogyha az 1419. évi György-nap tizedet még ő szedette be, másrészt 1420. február 9-én Csehi Péter nagyprépost és Csetneki László esztergomzöldmezei prépost tűnik fel az érsekség kormányzójaként.2 4 Az előbb elmondottakhoz jól illeszkedik György passaui püspök kormányzóként való első említése 1420. május 30-án.2 5 A fentebbiek fényében ez azt jelenti, hogy Zsigmond király az érsekség egy évi jövedelmét biztosan, de lehetséges, hogy mindkét évét a kincstár részére szedette be. Időközben — 1420. március 27-én — az érsekséget Y Márton pápa már Borsnitzi János lebusi (Brandenburg) püspöknek adta,26 akinek azonban, mivel a fent leírt okok miatt azt átvenni nem tudta — és tegyük hozzá, nem is vehette volna —, a pápa megengedte, hogy volt püspökségének jövedelmeit megtarthassa, nem véve figyelembe azt, hogy oda már Waldowi János brandenburgi püspököt áthelyezte.2 7 Borsnitzi János — mint ahogy egy hozzá intézett pápai parancs is mondja — a római kúriában élt2 8 és dolgozott pápai referendáriusként meg káplánként,2 9 továbbá alkancellárként.3 0 Halála valamikor 1421. február 23-a előtt következhetett be, mivel a pápa ekkortól ismét üresnek tekintette az esztergomi érseki széket.3 1 Ezzel megnyílt az út Zsigmond előtt, hogy Hohenlohe Györgyöt a pápával elismertesse és kineveztesse esztergomi érsekké. S valóban, V Márton pápa 1421. március 18-án levelet intézett Györgyhöz. A pápa a levélében arra hivatkozással adta az esztergomi érsekséget kommendába Györgynek, mivel a passaui egyház javaiban megfogyatkozott és így a püspök számára nem biztosít megfelelő jövedelmet. A második ok, amiért neki adta e magas tisztséget, az volt, hogy az esztergomi érseki szék ne álljon sokáig üresen. A harmadik ok — mind közül a legfontosabb —, Zsigmond kérte György részére mint birodalmi kancellárjának az esztergomi érsekséget. A pápa emellett megengedte levelében, hogy 21 ZsO VI. 2692. és 2642. 22 ZsO VII. 87., 88. és 401. 23 Hierarchia catholica medii aevi sive summorum pontificum, s. r. e. cardinalium, ecclesiarum antistitura series ab anno 1198 usque ad annum 1431 perducta... collecta, digesta, édita Conradum Eubel. Monasterii, 1898. (=Eubel) I. 490., Kronológia I. 247. 24 ZsO VII. 1334. 25 ZsO VII. 1773. 26 ZsO VII. 1561. 27 Lukcsics Pál: XV századi pápák oklevelei I. kötet V Márton pápa (1417-1431). Bp., 1931. (=Lukcsics) 265. 28 Lukcsics 289. 29 Lukcsics 316. 30 ZsO VII. 1947. 31 Lukcsics 338. - Ezt megerősíti a pápa 1423. november 10-i levele is, amelyben Pálóci Györgyöt esztergomi érsekké tette és amely János lebusi püspök halála miatti áthelyezésről szól. ASV Archivo Concistoriale, Acta miscellanea vol. 1 fol. 142a. (DF 288861.)
