Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849
TELEKPUSZTÁSODÁS A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 863 márton birtokon úgy túnik, hogy szintén nem elhagyott jobbágytelkekre telepítették az új házat építő Zedlyn Mártont, mivel nem került automatikusan az eggyel kevesebb telket birtokló félhez, hanem éppen a többet birtokló fél kapta meg per sortem, bár természetesen a következő településen átadtak helyette egy másik jobbágyot. Itt említem meg, hogy Szentmártonban és a szomszédos Maróton egy-egy, a földesúri adó alól mentesített libertust is összeírtak. Láthattuk, hogy a Forgáchok nem tartottak igényt a kisszelezsényi nemesi telekre. Ehhez hasonlóan a nagyszulányi deserta nemesi kúriát sem vették saját múvelés alá: a telekhez tartozó szántóföldeket „egyenlően szétosztották a lakosok között", a földet használók minden bevetett hold után egy szapu terményt tartoztak fizetni.5 5 A brogyáni curia a gyümölcsössel együtt természetesen osztatlanul maradt, hiszen, ha az oklevél nem is írja, tudjuk, hogy kőház állt rajta.56 Az újonnan letelepülők és az urak kezén lévő, bérletre kiadott földek művelése több észrevétel megtételére is feljogosít: egyfelől a lakosok között nyilvánvaló igény mutatkozott a saját telki állományon felüli föld megművelésére, ami megint inkább a falvakban lévő földhiányt jelzi, másrészt az urak jobbágyaik letelepítésére olykor saját — kiépülő allodiumaík mellett jelentéktelenné váló — nemesi telkeikre is szívesen telepítettek jobbágyokat, aminek kétségtelenül az is oka volt, hogy a telepítés — jobbágyok által már művelésbe vett — pusztatelkekre rövid távon nem volt jövedelmező. Ennek okaira, főként a bolondóci uradalom urbáriumát elemezve, még visszatérek. Brogyán falu 1518-as osztálya 1517-ben Brogyáni Miklós és fia, György a számtalan, érdekükben megtett fáradozásért és jótéteményért viszonzásul osztályos testvérekké fogadták Acél István pozsonyi várnagyot és Kakasfalvi Kakas Andrást. A következő év januárjában ezért felosztották egymás között Brogyánt: egy-egy rész jutott Acélnak, Kakasnak, Miklósnak és Györgynek.5 7 Az osztály megtétele után Acél felvásárolta Kakas és Miklós birtokrészét, majd azt 1519-ben 2000 aranyforintért eladta a Forgách családnak.5 8 A jószág így értelemszerűen belekerült az 1525. évi osztálylevélbe is. Mivel a két osztálylevelet egészen más szempontok szerint állították össze, érdemes összehasonlítanunk a kettőt, természetesen csak a telki állomány tekintetében.5 9 sedere." Gimes 25. A késő középkorban nem ritka az a jelenség, hogy az eredendően nemesi jogállású telekre a birtokos jobbágyot telepít Úgy tűnik, hogy a telek ilyenkor még sokáig megőrizte a nemesi jogállást. A számtalan, általam ismert északnyugat-magyarországi eset közül egy-egy Nyitra és Trencsény megyei példa: 1519 és 1523: DF 206 797. (Garamszentbenedeki konvent hit. Prtocollum ,,B" 3-5., 32-33.) 55 Nagyszulány: „Terre sunt arabiles curie nobilitaris divise sunt inter incolas equaliter et quitquid in iisdem terris seminatum fuerit, de quolibet iugere datur zapo tritici vel avene aut ordei." Gimes 3. 56 1518: DL 60050. (Forgách lt.) 57 1518: DL 60050. (Forgách lt.) 58 1519: DL 60062. (Forgách lt.) 59 Az osztálylevél intézkedik még a falu határában lévő halastavakról, illetve a Nyitra folyón (pontosabban annak egyik, Kisnyitra nevű mellékágán) álló malomról, Kovácsi pusztáról és a Zwdeska birtokon lévő elhagyott telkekről.
