Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849
864 NEUMANN TIBOR A birtokon három nemesi telek feküdt. A legértékesebb kétségtelenül az volt, amelyen egy kőház állott, ezt tartozékaival együtt Acél kapta. A Miklós által felépített nemesi ház szintén tartozékaival együtt fiának, Györgynek jutott. Az utolsó nemesi telek belsőségéről — amelyben a szöveg szerint korábban a két Brogyárti nagy- és dédnagyapja lakott és amelyhez tartozott egy kert is haltartó medencével (conservatorium vagy reclusorium piscium) — leválasztották a tartozékokat, amit a felek egymás között egyenlően elosztottak, az így keletkezett puszta belsőséget pedig szintén Acél kapta. A jobbágytelkek elosztása kevésbé volt nehézkes. Mindegyik fél kapott 12 fél jobbágytelket, a népes és deserta telkek meglehetősen változó arányával: 8-4, 7-5, 7-5, 6-6. Ez természetesen a fentiek értelmében azonos jövedelmet biztosított, minthogy az elhagyott telkek census-köteles telekrésznek tekintenthetők. Erre egy 1513-as adat megkérdőjelezhetetlen bizonyítékkal szolgál. Ekkor Miklós és György zálogba vetettek 8 fél jobbágytelket, amelyről pontosították, hogy az 3 egész és 2 fél népes jobbágytelket jelent, az öt jobbágy nevét is felsorolták hozzá.60 Ez az 1518-as osztálylevél szóhasználatához igazodva természetesen 5 népes és 3 deserta féltelekkel volt egyenlő. Brogyánban egyébként már 1452-ben a féltelek dominált.6 1 Az osztálylevélből megtudjuk azt is, hogy az Acélnak juttatott egyik deserta jobbágytelek belsőségén (in superficie) volt egy nagy gyümölcsös (magnum pomerium), amelyet még a néhai Brogyáni György ültetett, azaz legalább 15-20 éves telepítés volt. Vélhetően ebben a gyümölcsösben kell látnunk az 1525-ben feltűnő, predium Stepnycze megnevezésű pusztatelket. A jobbágytelkek felosztása után maradt még négy deserta telek. Egy-egy jutott Acélnak és Brogyáni Györgynek, a maradék kettőt, amelyek belsőségén egy „allodium vagy horreum", illetve egy sörfőzde (domus ad braxandam cervisiam) állt, Kakas rendelkezésére bocsátották, hogy ott nemesi telket alakíthasson ki magának. Mennyire áll összhangban ezzel az 1525. évi osztálylevél? Brogyáni György részét figyelmen kívül hagyva megállapítható, hogy az 1518-as osztály adatai alapján 1519-ben a Forgáchok kezére 21 népes 18 deserta jobbágytelek (amelyből háromnak a belsőségét a stepnica, az allodium és a sörfőzde foglalta el), illetve egy nemesi telek kőházzal és egy nemesi belsőtelek jutott. Az 1518-as osztály 60 DF 205 119. (Garamszentbenedeki konvent hit. 1063.) A név szerint felsorolt jobbágyok közül az 1513-ban egésztelkes Wechew Mihály és a féltelkes Zbwdowecz Mihály 1525-ben is megtalálható összeírásunkban, ekkor mindketten féltelkesként. Dolgozatunk szempontjából különösen fontos az 1513-ban egésztelkesként feltűnő Kacher Tamás. Hozzá köthető ugyanis az 1525-ös félteleknyi „predium Kacharo", jobbágytelke viszont a Brogyáni György kezére került részen állt, hiszen 1532-ben és 1533-ban ő zálogolja Kacher jobbágytelkét, és egy későbbi iratban az is kiderül, hogy az valóban félteleknyi méretű volt. Két — valószínűleg nem is egymás mellett fekvő — féltelek birtokosaként Kacher tehát egésztelkesnek minősült: MOL P 287. (Forgách lt.) 21. cs. 230-235. - Ehhez hasonlóan a Forgách-jobbágyoknak is lehetett ,,prediuma", résztelke Brogyáni részén. - Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy olyan brogyáni zálogosítás is ismert, ahol a szöveg csak azt közli, hogy két jobbágytelek került zálogosításra, noha később kiderül, hogy az egyik féltelek, a másik egésztelek volt. 1507: DF 278 410. (Nyitrai káptalan hit. Protocollum Extraseriale I. 22r.) és MOL P 287. (Forgách lt.) 21. cs. 230., 235. 61 1452: DL 68119. és 68123. (Ghyczy lt.) Ekkor hat fél jobbágytelek zálogolásáról történik említés.
