Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849

854 NEUMANN TIBOR ezek is az alapegységnek tekintett féltelket jelentették.2 2 Az azonban figyelemre­méltó, hogy osztálylevelünkben ezek szerint csaknem kivétel nélkül féltelkes job­bágyok szerepelnek, jóllehet a korszak urbáriumaiból köztudomásúlag a jobbágy­ság erős vagyoni — egyben telki állományban is megmutatkozó — differenciált­sága figyelhető meg.2 3 Mint alább majd látjuk, a gimesi uradalom népessége sem homogén a telekhányadok tekintetében. 2/a-b. Az elhagyott telkek Mint fentebb említettem, a gimesi uradalomban az elhagyott telkek két típusával találkozunk: 18 esetben a sessio deserta az iratban közelebbi meghatá­rozás nélkül áll, 50 féltelek esetében viszont egy kéttagú név olvasható mögötte birtokos esetben. Ezt a jelenséget a szakirodalom úgy értelmezi, hogy itt olyan lakatlan telkekről van szó, amelyek a legutolsó birtokos nevét őrizték meg, azaz a birtokos szerkezet rövidített formája annak a gyakori meghatározásnak, hogy „korábban N. nevű jobbágy lakta." Elhagyott telkek esetében a források valóban sokszor közlik az előző birtokos nevét, sőt olykor azt is olvashatjuk, hogy a hely­beliek „nem emlékeznek már rá, hogy korábban kik lakták".2 4 A birtokos esetben álló nevek azonban — miként Tóth Norbert is feltételezte — távolról sem esnek egybe a korábbi birtokossal, hanem ténylegesen az adott telkeken élő személyeket takarnak. Az állítás bizonyítására viszonylag sok példa hozható, egyelőre azonban maradjunk a gimesi uradalomnál, illetve annak kora újkori forrásanyagánál. 1525-ben Nagyherestényen tettek említést Tóth Benedek deserta telkéről. A forrás bevezetőjében Tóthtal viszont mint a Forgáchok jobbágy-familiárisával találkozunk, aki elkísérte útjukon a birtokosztályt végző nemeseket.2 5 Az össze­írásban Maróton találunk egy olyan elhagyott telket, amelynek birtokosát az ösz­szeírók a szokásostól eltérően nem birtokos esettel nevezték meg. A szövegrész így hangzik: „Cherny János, elhagyott negyedtelek. Cherny János és egy Kárász István melletti negyed predium alkotnak egy féltelket."2 6 Természetesen semmi okunk sincs arra, hogy a kétféle megfogalmazás mögött bármiféle különbséget feltételezzünk; Cherny János alany esetben történő nevesítése azonban nehezen értelmezhető úgy, hogy itt is a korábbi birtokosról van szó. 22 Kisbélic példája: itt találunk egy „predium j"-ként meghatározott telket. Ha ezt az egység felének értelmezzük, akkor az egyik félnek 12,5, a másiknak 13 telek jut, holott az osztás végén nem jelzik, hogy az egyik félnek kárpótlás jár. Ez azt jelenti, hogy Kisbélicen is a féltelek volt az alapegy­ség. Gimes 6. 23 Szabó István-. A parasztság társadalmi rétegei (7. jegyzet) 15-18. 24 Pl. 1505: „loca similiter campestralia quattuordecim nomina tamen habitancium in eisdem consimiliter ignorasse retulissent". Óhaj, Bars megye. MOL Diplomatikai Fényképtár (=DF) 267 897. (SA Nitra, Ocskay család 1.); 1524: „Ibidem sunt deserte sessiones decern, de quarum memoria hominum non existit, ut quis in eys habitasset." Alsólendvai urbárium, DL 37006/1., 17. stb. 25 Gimes 1. és 40. Az összeírásban ugyan található még két Tóth Benedek nevű személy, ám az egyik egy jobbágygazda háztartásában élő zsellér (Menyhe), a másik pedig zsellértelekkel rendelkező személy, hóstáti (Kalász), ezért valószínűtlen a nem nemes familiáris velük való azonosítása. A nagyhe­restényi familiáris talán a helyi vámszedőhely irányítója vagy a család itteni officialisa lehetett. 26 „Iohannes Cherny sessio deserta cheterth. Item Iohannes Cherny et predium I cheterth penes Stephanum Karaz sunt in media sessione." Gimes 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom