Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849

TELEKPUSZTÁSODÁS A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 855 Osztálylevelünk keletkezése után negyed századdal a Forgách család férfi­tagjait fej- és jószágvesztésre ítélték.2 7 A birtokok elkobzása után egy hosszas megegyezési folyamat eredményeként az uradalomról több összeírás is készült.28 Az egyikben megkülönböztettek népes (sessionespopulosae vagy coloni sessionati), teljesen elhagyott (omnino desertae) telkeket, és ami a legfontosabb: „elhagyott telkeken élő zselléreket" (inquilini in sessionibus desertis habitantes vagy deserta inquilinorum),29 1579-ben Maróton egy zálogolt birtokrészhez két népes és egy deserta telek tartozott, rajtuk pedig két jobbágyot, illetve egy zsellért írtak össze.30 Egy 1600-ban kelt, szintén a gimesi uradalomra vonatkozó záloglevél kategóriái is figyelmet érdemelnek: a jobbágytelkek (s. colonicales) között olvashatunk job­bágyok által lakottakról {populosae), olyanokról, amelyeket korábban név szerint felsorolt jobbágyok laktak, „most viszont — mint mondják — zsellérek lakják" (iolim... habitassent, nunc saltern inquilini residere dicuntur), továbbá olyanról is, amely teljesen elhagyott (plane esset deserta). Egészen más kategóriába sorolja az oklevél a zsellértelkeket (s. inquilinares) .31 Az uradalom falvait érintő 1698-as iktatásnál olvashatjuk a zsellérek lakta elhagyott telkek egyik legáltalánosabb latin elnevezését is: deserta inquilinaris .3 2 Az uradalom 1715-ös, táblázatokba rendezett összeírása is természetesnek veszi, hogy a házas zsellérek közül többen deserta telkeken laknak. Nekik azonban a belsőség mögött (post fundum) nincsen szántótartozékuk, legfeljebb némi irtványfólddel rendelkeznek.33 Az adatokból két fontos momentum emelendő ki. Az egyik a deserta telek meg­határozása: ez olyan teleknek tekintendő, amelynek belsőségét és külsőségét egymástól — ideiglenesen vagy véglegesen — elválasztották, a belsőségét zsellérek lakAa/ják, a külsőséget viszont — mint alább majd láthatjuk — mások veszik művelés alá. A másik hangsúlyozandó motívum az, hogy a források sokszor annak ellenére is az utolsó job­bágy-birtokos nevét említik meg, hogy a belsőséget azóta zsellérek foglalták el. Ez szin­tén a művelés mikéntjében leli magyarázatát, így később foglalkozom vele. Anélkül, hogy belekezdenék az „elhagyott, de lakott belsőségű" telkek ki­alakulásának és fejlődésének országos vizsgálatába, egy okról már most említést kell tennem, hiszen az a vizsgált osztálylevélből is egyértelműen kimutatható. Az oklevélben hatszor hallunk pásztorról: egy esetben egy jobbágyháztartásban élő zsellérről van szó (Felsőcsornok), a többi öt esetben viszont ,,a pásztor desertája" szerkezettel találkozunk.3 4 Teljesen érthető, hogy a pásztoroknak nem volt szük-27 A Forgách család történetére terjedelmes, de mára elavult összefoglalás: Bártfai Szabó Lász­ló: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 1910. (A vagyonelkobzást és a királyi kegyelemhez vezető utat bőségesen tárgyalja, de az alább ismertetendő összeírásokat nem hasznosítja: 213-232.) - A műre jellemző, hogy az 1525-ös osztálylevelet egyáltalán nem ismeri. 28 MOL P 288. (Forgách lt.) 1. cs. 31.; MOL E 156. (Urbaria et conscriptiones, a továbbiakban: U et С) 12-31. és 90^11.; Bártfai Szabó László: A Forgách család (26. jegyzet) 219-220. 29 1549: U et С 12-31. 30 1 5 79: Marsina-Kusik 411. 31 1600: MOL P 287. (Forgách lt.) 23. cs. N-753. 32 1698: U et С 69-88, 89. Az oklevél a fogalmat a „deserta" és az „inquilini" szavakkal szemben használja. A kifejezés itt nem jelentheti a lakatlan zsellértelket. 33 1715: U et С 12-33. 34 Alsócsornok: „sessio deserta pastoris in fine inferiori"; Lüle: „sessio deserta Pauli pastoris"; Marót: „sessio deserta Casparis Pastor"; Nagyherestény és Kalász: „sessio deserta pastoris". - Lüle, de leginkább Marót esetében természetesen felmerülhet az, hogy a 'Pastor' családnévként szerepel, de ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom