Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849
TELEKPUSZTÁSODÁS A KÉSŐ KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 855 Osztálylevelünk keletkezése után negyed századdal a Forgách család férfitagjait fej- és jószágvesztésre ítélték.2 7 A birtokok elkobzása után egy hosszas megegyezési folyamat eredményeként az uradalomról több összeírás is készült.28 Az egyikben megkülönböztettek népes (sessionespopulosae vagy coloni sessionati), teljesen elhagyott (omnino desertae) telkeket, és ami a legfontosabb: „elhagyott telkeken élő zselléreket" (inquilini in sessionibus desertis habitantes vagy deserta inquilinorum),29 1579-ben Maróton egy zálogolt birtokrészhez két népes és egy deserta telek tartozott, rajtuk pedig két jobbágyot, illetve egy zsellért írtak össze.30 Egy 1600-ban kelt, szintén a gimesi uradalomra vonatkozó záloglevél kategóriái is figyelmet érdemelnek: a jobbágytelkek (s. colonicales) között olvashatunk jobbágyok által lakottakról {populosae), olyanokról, amelyeket korábban név szerint felsorolt jobbágyok laktak, „most viszont — mint mondják — zsellérek lakják" (iolim... habitassent, nunc saltern inquilini residere dicuntur), továbbá olyanról is, amely teljesen elhagyott (plane esset deserta). Egészen más kategóriába sorolja az oklevél a zsellértelkeket (s. inquilinares) .31 Az uradalom falvait érintő 1698-as iktatásnál olvashatjuk a zsellérek lakta elhagyott telkek egyik legáltalánosabb latin elnevezését is: deserta inquilinaris .3 2 Az uradalom 1715-ös, táblázatokba rendezett összeírása is természetesnek veszi, hogy a házas zsellérek közül többen deserta telkeken laknak. Nekik azonban a belsőség mögött (post fundum) nincsen szántótartozékuk, legfeljebb némi irtványfólddel rendelkeznek.33 Az adatokból két fontos momentum emelendő ki. Az egyik a deserta telek meghatározása: ez olyan teleknek tekintendő, amelynek belsőségét és külsőségét egymástól — ideiglenesen vagy véglegesen — elválasztották, a belsőségét zsellérek lakAa/ják, a külsőséget viszont — mint alább majd láthatjuk — mások veszik művelés alá. A másik hangsúlyozandó motívum az, hogy a források sokszor annak ellenére is az utolsó jobbágy-birtokos nevét említik meg, hogy a belsőséget azóta zsellérek foglalták el. Ez szintén a művelés mikéntjében leli magyarázatát, így később foglalkozom vele. Anélkül, hogy belekezdenék az „elhagyott, de lakott belsőségű" telkek kialakulásának és fejlődésének országos vizsgálatába, egy okról már most említést kell tennem, hiszen az a vizsgált osztálylevélből is egyértelműen kimutatható. Az oklevélben hatszor hallunk pásztorról: egy esetben egy jobbágyháztartásban élő zsellérről van szó (Felsőcsornok), a többi öt esetben viszont ,,a pásztor desertája" szerkezettel találkozunk.3 4 Teljesen érthető, hogy a pásztoroknak nem volt szük-27 A Forgách család történetére terjedelmes, de mára elavult összefoglalás: Bártfai Szabó László: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 1910. (A vagyonelkobzást és a királyi kegyelemhez vezető utat bőségesen tárgyalja, de az alább ismertetendő összeírásokat nem hasznosítja: 213-232.) - A műre jellemző, hogy az 1525-ös osztálylevelet egyáltalán nem ismeri. 28 MOL P 288. (Forgách lt.) 1. cs. 31.; MOL E 156. (Urbaria et conscriptiones, a továbbiakban: U et С) 12-31. és 90^11.; Bártfai Szabó László: A Forgách család (26. jegyzet) 219-220. 29 1549: U et С 12-31. 30 1 5 79: Marsina-Kusik 411. 31 1600: MOL P 287. (Forgách lt.) 23. cs. N-753. 32 1698: U et С 69-88, 89. Az oklevél a fogalmat a „deserta" és az „inquilini" szavakkal szemben használja. A kifejezés itt nem jelentheti a lakatlan zsellértelket. 33 1715: U et С 12-33. 34 Alsócsornok: „sessio deserta pastoris in fine inferiori"; Lüle: „sessio deserta Pauli pastoris"; Marót: „sessio deserta Casparis Pastor"; Nagyherestény és Kalász: „sessio deserta pastoris". - Lüle, de leginkább Marót esetében természetesen felmerülhet az, hogy a 'Pastor' családnévként szerepel, de ez
