Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Neumann Tibor: Telekpusztásodás a késő középkori Magyarországon 849

852 NEUMANN TIBOR maztak volna. Az ilyen telkek gyakori előfordulását ennélfogva más jelenséggel kell magyaráznunk. A két megfigyelés — mint alább majd láthatjuk — a kutatásban mindenképpen előre mutat. A gimesi uradalom összeírása A gimesi összeírásban — amely a Gimesi Forgách Péter és Gergely fiai között 1525-ben megtett birtokosztálynak köszönheti keletkezését — a fentiekhez hasonló kategóriákkal szembesülünk. Amennyiben az értelmezés terén a szakirodalom útmutatását követjük, akkor az uradalom 2 mezővárosában, 31 falujában és 3 részbirtokán ezek számbeli eloszlása — egész telkekben — a következő:1

6 népes jobbágytelkek: 683 épülettel rendelkező „elhagyott" telkek: 68 épületek nélküli pusztatelkek: 325 házas zsellérek: 43 házatlan zsellérek: 82 A számadatok alapján a gimesi uradalomban a pusztásodás arányát 36,5%osra kell tennünk. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy ez téves értelmezés. A forrás pontos megértését elősegítendő, elemezzük egyenként a különböző telektípusokot. Az osztálylevél szóhasználatához szigorúan igazodva a következő kategóriákat különböztethetjük meg, tárgyalásuk alábbi sorrendjében: 1. csupán a jobbágy nevének kitételével meghatározott népes jobbágytelek, 2/a. olyan deserta telek, amelyet a szövegben egy kéttagú jobbágynév követ birtokos esetben, 2/b. olyan deserta telek, amelyet ilyen név nem követ, 3/a. a jobbágynév után feltüntetett, azaz jobbágyháztartásban élő zsellér (inquilinus), 3/b. házas zsellér (inquilinus sessionatus) a faluban, 3/c. házas zsellér a falun kívül (extra villám habitans), 4/a. olyan predium, amelyet kéttagú név követ birtokos esetben, 4/b. olyanpredium, amelyet ilyen név nem követ, 4/c. olyan predium, amely az urak közös használatában marad osztatlanul, 4/d. a faluvégen (in fine) elterülő prediumok, 5. új települők és adómentességet élvező jobbágyok, 6. nemesi telkek. 1. A népes jobbágytelkek Mivel az osztálylevél sem a népes jobbágytelkek méretéről, sem töredezettségéről nem tájékoztat bennünket, egyelőre csak azt a kérdést vizsgálom, hogy a pusztán jobbágynéwel meghatározott — eddig a fenti táblázatban egészteleknek 16

Az egyes telektípusok számbeli eloszlását így közölte Oszvald Ferenc: Adatok a paraszti gazdálkodás termelési szervezetéhez — a munkaerő igénybevételével — egy nagy uradalomban, 1525-ben. Ethnographia 74 (1963) 494-501., aki csak az uradalom zsellérlakosságát vizsgálta. Oszvaldnál az uradalmat 37 község alkotja, mivel ismeretlen okokból két Marót nevű birtokot tüntetett fel. Az Oszvald által megadott számértékeket idézte Kubinyi András is, példát kívánva szolgáltatni a mágnások és a középbirtokosok közötti átmeneti réteg, az egregiusok tipikus birtokvagyonára: Kubinyi András: Egységes nemesség? Nemesek és mágnások a késő középkorban. Rubicon 1994/4-5. 16.; Ugyanő demográfiai vizsgálatai során a jobbágyok és zsellérek egymáshoz viszonyított arányának kiszámításánál ezt az összeírást is figyelembe vette: Kubinyi András: A Magyar Királyság népessége a 15. század végén. Történelmi Szemle 38 (1996) 145. (52. jegyzet) - A magam értelmezése az Oszvaldétól eltér, a különbségeket az alábbiakban fejtem ki.