Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Tringli István: A szent királyok szabadsága. A középkori történelmi tudat és a történelem-hagyományozódás sajátosságai 809

A SZENT KIRÁLYOK SZABADSÁGA 827 Dés és Akna polgárai is vámmentesek voltak, amiről 1471-ben Mátyás király úgy írt, hogy Magyarország szent (divi) királyainak, különösképpen Károly királynak oklevelei bizonyítják ezt.71 Verbőci István Hármaskönyvének az a fejezete, amelyik a határjárásokat tárgyalja, Szent (beatus) Istvánról, a híres és kegyes Szent (sanc­tus) Lászlóról és ezek utódairól, számos más divi regesről beszél.7 2 Még a szeren­csétlen sorsú András herceg, Nagy Lajos Aversában meggyilkolt öccse is a divus jelzőt kapta a Hármaskönyv szerzőjétől.7 3 A 15. és a 16. században természetesen éppen olyan jól tudták, mint koráb­ban, hogy a trónon ült magyar uralkodók közül mindössze kettőnek nevét vették fel a szentek sorába. Azt is tudták, hogy sem II. Géza, sem Jeruzsálemi András, sem I. Károly vagy Nagy Lajos nem volt szent, nem is fohászkodott senki köz­benjárásukért. Egykori királyokként mégis különös tisztelet illette meg őket, ezért tették nevük elé a divus jelzőt. A szó helyes értelmezéséhez a fordítást és a fogalmat el kell választani egy­mástól. A késő-középkori latinság ugyanazt a szót, a divust használta az elhunyt és nagyra becsült személyekre, mint a szentként tiszteltekre. Az ország lakói nyelvén ez kétségtelenül szentként is hangzott. A Hármaskönyv 1565-ben készült fordítása egyértelműen bizonyítja ezt. Szent István, Szent László király és annak utána ez magyarországi szent királyok sokan, tudniillik utánok következők, írta a fordító, Veres Balázs az egyik helyen, a másikon pedig a Szent Istvánt és Szent Lászlót követő szent királyoknak szerzésibül származó törvényekről értekezett.74 A magyarországi németségben is így fordították ezt a kifejezést. A Besztercebánya kiváltságait tartalmazó városkönyvbe több privilégiumot is bemásoltak. Ezekben az oklevelekben a sancti reges szóösszetétel nem szerepel, a divi reges viszont négyszer is felbukkan, minden esetben a szabadságokra vonatkoztatva. A város­könyvet az teszi különösen becsessé, hogy a latin nyelvű oklevelek után ezeknek a 16. század közepi német fordításait is olvashatjuk. A divi regest a besztercebá­nyaijegyző mindegyik esetben heiligen konigen czu Ungern-re fordította.75 A fen­tebb említett összefüggésben használt divus jelző rövidüléssel jött létre: a divae memoriae, a hagyományosan boldog emlékezetű-re fordított szóösszetétel második tagja lekopott és maradt a jelző.76 A szó tehát eredetileg ugyanazt jelentette, mint az egykori uralkodók neve előtt gyakran szereplő más szóösszetételek: felicis re­cordationis, inclite recordationis, clare memorie, clare recordationis, inclite me­morie, felicis memorie, benedicte memorie stb. Az eredeti szóösszetétel egyébként néha fennmaradt a szabadságokkal összekapcsolva is. A hét szász szék elöljárói 1447-ben néhai Zsigmond császárnak és Albertnek, a boldog emlékezetű királyok-71 antiqua eorum libertate per divos reges Hungarie, nostros scilicet predecessores et etiam per nos eis concessa requirente... condam excellentissimorum principum divorum scilicet regum Hungarie predecessorum nostrorum et signanter condam domini Karoli similiter regis Hungarie -ZW VI. 485. 72 Hármaskönyv I. 84. l.§, (hasonló: II. 6. 9.§). 73 Hármaskönyv II. 54. l.§ 74 Magyar decretum, kyt Weres Balas a deákból tudniillyk, a Werbewczy Istwan decretomabol, melyet tripartitomnak neweznek, magyarra fordított. Debrecen 1565. (reprint: Debrecen 1991.) I. 84., II. 6.§ 75 DF 273 045. 76 Lex. Lat. Hung. III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom