Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Zsoldos Attila: Az özvegy és a szolgabírák 783
786 ZSOLDOS ATTILA hogy Salamon uralkodása idején felesége, az uralkodónál hat évvel idősebb Judit királyné1 9 szintén jelentős befolyással rendelkezett, mégpedig kifejezetten kormányzati jellegű ügyekben, nevezetesen a pénzverés terén.2 0 Az uralkodó kiskorúságának jelensége a 12. század történetében is felbukkan: II. Géza 1141-ben tizenegy évesen követte apját, II. Bélát, fia, III. István pedig tizenöt évesen kezdett uralkodni. II. Géza esetében felmerült, hogy valójában nem anyja, Ilona királyné, hanem annak fivére, a hercegi címet viselő21 Belus (Belos) volt az, aki a fiatal uralkodó mellett egyfajta régensi szerepet töltött be.22 Belus 1146 és 1157 között hol nádorként,2 3 hol bánként2 4 tűnik fel forrásainkban: meglehet, a tényleges helyzetet az az 1146. évi oklevél tükrözi, mely szerint egyidejűleg viselte mindkét tisztséget.2 5 Mindezek alapján kétségtelen, hogy Belus kitüntetett szerephez jutott II. Géza kormányzatában, ám aligha a kiskorú király mellett régensi feladatot ellátó rokonként. Gézát ugyanis 1146-ban a Lajta folyó melletti csata előtt karddal övezték fel,2 6 s ugyanebben az évben meg is nősült,27 ami elégséges bizonyítéka annak, hogy éppen abban az évben nyerte el a nagykorúságot, amelyben Belus egyébként valóban lenyűgöző hivatali karrierjére vonatkozó adataink sora megkezdődik. Ezt megelőzően tudomásunk van arról, hogy 1144-ben Belus magyar sereget vezetett orosz földre,2 8 ami bizonyítja ugyan, hogy már II. Géza gyermekéveiben is szerephez jutott, elégtelen ugyanakkor régens voltának igazolására. Ha tehát feltételezzük — s ennek ellenkezőjére nincs okunk —, hogy Belus valóban jelentős tekintéllyel rendelkezett már II. Géza kiskorúsága idején is, az minden bizonnyal nem volt több a rokoni kapcsolaton alapuló befolyásnál, formális régensi méltóság nélkül. Jellemző mindenesetre, hogy a II. Géza nevében 1141 és 1146 között kelt oklevelekben nem találkozunk Belus nevével,29 leszámítva egyetlen, 1142 és 1146 közé keltezhető oklevelet, melyben hercegként (dux) fordul elő.30 19 Wertner M.: Az Árpádok családi tört. i. m. 130. 20 Vö. Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez. írta Kohn Sámuel. Bp. 1881. (reprint: Bp. 1990.) 45-46., ill. Diplomata Hungáriáé antiquissima accedunt epistolae et acta ad históriám Hungáriáé pertinentia I. (ab anno 1000 usque ad annum 1131) Edendo operi praefuit Georgius Györffy, adiuverunt Johannes Bapt. Borsa, Franciscus L. Hervay, Bernardus L. Kumorovitz et Julius Moravcsik. Budapestini 1992. 186., vö. Kovács László-. A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Érmetani és régészeti tanulmányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti időszakának (1000-1141) érméiről. Bp. 1997. (Varia Archaeologica Hungarica VII.) 122., 282-284. 21 (1142-1146 k.): Chartae antiquissimae Hungáriáé ab anno 1001 usque ad annum 1196. Composuit Georgius Györffy. Bp. 1994. (a továbbiakban: ChAH) 51. 22 Vö. Gábor Gyula-. A kormányzói méltóság a magyar alkotmányjogban. Bp. é. n. [1933.1 13. 23 1146: ChAH 54.; 1152: ChAH 57.; 1156: ChAH 61.; 1157: ChAH 63. 24 1148: BTOE I. 3.; 1150: ChAH 55.; (1151 k.): ChAH 56.; 1152: ChAH 58.; (1156 k.): UB I. 22. 25 1146: ChAH 53. 26 Pauler Gy.\ A magyar nemzet tört. i. m. I. 262. 27 Wertner M. : Az Árpádok családi tört. i. m. 309. 28 Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896-1196). Szeged 1993. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 2.) 155.; Font Márta: Magyar-orosz politikai kapcsolatok a 12. században (1118-1199). Aetas 1995: 3. 57-58. 29 1141: ChAH 50.; 1142: CDCr II. 49-50.; 1143: CDCr II. 54. 30 (1142-1146 k.): ChAH 51. - Az oklevél keltére 1. RA 76. sz.
