Századok – 2003

TÖRTÉNETI IRODALOM - Die Ungarnkriese 1956 und Österreich (Ism.: Murber Ibolya) 769

770 TÖRTÉNETI IRODALOM szerkesztője az osztrák Nemzetvédelmi Akadémia Kortörténeti Tanszékének vezetője Erwin A. Schmidl. A tanulmánykötet átfogó képet igyekszik nyújtani 1956 késő őszének történéseiről: a magyarországi forradalmi előzményekről és annak eseményeiről, a nemzetközi-világpolitikai összefüggésekről és nem utolsó sorban Ausztria tevékeny szerepéről. Az 1956-os magyar forradalomról és következményeiről született nemzetközi, nem magyar nyelvű irodalom teijedelmében nem jelentős. A külföldön megjelent könyvek többsége a magyarországi események kronologikus rögzítésére szorítkozik, illetve a nemzetközi helyzettel, a nagyhatalmak tevékenységével foglalkozik. Egy részük törekszik az 56-os magyar emigráció „befogadó" országokban történt letelepedésének, integrációjának leírására. Ilyen témájú publikációk születtek már többek között az ausztráliai, az amerikai, a svájci, a svéd, a dán és az ausztriai 1956-os magyar emigrációról. Azonban egy ilyen nagy terjedelmű — mint az osztrák Nemzetvédelmi Akadémia ezen kiadványa — több témakört különböző szempontok szerint megvilágító nem magyar nyelvű tanulmánykötet megjelenése nagyon fontos az 1956-tal foglalkozó magyar történetírás számára is. A konferencia és ezzel a kötet szakmai színvonalát jelzi az előadók nemzeti sokszínűsége: tizenhat amerikai, osztrák, magyar, svájci, lengyel, francia és orosz kutató német és angol nyelvű tanulmánya található meg a könyvben. A téma iránti nemzetközi érdeklődés is rámutat, hogy Ausztria a második világháborút követő korszakban meghatározó szerepet játszott a kelet-nyugati hidegháborús konfliktusban, és ezen belül 1956 különleges jelentőséget kapott. Az osztrák állam számára a magyar forradalom az állami önállóság visszanyerését követően az első nagy kül- és belpolitikai kihívás volt. Ausztria az Államszerződés megkötéséért (1955. május 15.) vállalta az örökös semlegességet, illetve azzal „fizetett" érte. 1956 őszén, egy évvel az Államszerződés megkötését követően az osztrák állami szuverenitás ismét veszélyeztetettnek tűnt, a lakosság félt a szovjet megszálló csapatok visszatérésétől, azonban egyidejűleg erős szimpátiát is érzett a magyar forradalom és később a magyar menekültek iránt. Az osztrák államnak a semlegesség betartása mellett kellett megtalálnia az egyensúlyt a feszült kelet-nyugati konfliktusban. Figyelemre méltó, hogy Ausztria képes volt erre egyetlen évvel semlegességének elnyerését követően. A tanulmánykötet főbb témaköreit a konferencia résztvevőinek kutatási területe határozta meg, így az érintett területek természetszerűen behatároltak. A kötetben a kutatók több fontos, a magyarországi események kimenetelét is markánsan befolyásoló témákat, problémacsoportot érintettek. Az első, több kutató által is tanulmányozott kérdés a magyar forradalom külpolitikai konstellációja volt, s ezen belül az Egyesült Államok szerepe kapott kiemelt figyelmet. Több kutató is elemezte a Szabad Európa Rádió tevékenységét és annak magyarországi visszhangját. A tanulmánykötet utolsó harmadában Ausztria 1956. őszi hadászati és biztonságpolitikai felkészültsége volt a központi kérdéskör. Az előszóban Paul Lendvai, a közép-kelet-európai politika egyik elismert szakértője az 1956-os magyar eseményeket kettős szemszögből ismertette. Egyrészt személyes élményeire és Magyarországon szerzett tapasztalataira támaszkodva — ő maga is 1956-ban hagyta el az országot —értelmezte a forradalom előtti Magyarország politikai eseményeinek alakulását. Ezekből vezette le a forradalom kitörésének okait. Lendvai szerint ezek a következők: Sztálin halálát csak a magyarországi vezetésben követte ,,önkritika"-gyakorlása és reformkurzus proklamálása. Illetőleg csak a magyarországi kommunista pártban volt tetten érhető két olyan különböző áramlat, amelyek az ország jövőjét eltérő keretek között képzelték el. A Szabad Európa Rádió máig vitatott szerepe volt a Lendvai által megvizsgált másik probléma. A leggyakrabban elhangzó vád szerint a Szabad Európa Rádió müncheni állomása adásaival az Egyesült Államok készségét és katonai segítségének lehetőségét sugallta, amely megfelelt a „nyugati" propagandának. Azonban a valóságban ez a hajlandóság egyáltalán nem létezett. A magyar adások szerkesztői által elkövetett hibák ezt a hamis helyzetértékelést tovább erősítették. A kötet kezdő tanulmányai az 1956-os forradalom előzményeit és eseményeit elemezték, ez az 1956-tal foglalkozó magyar történetírás egyik legkutatottabb területe, így ezen korszak magyarországi irodalma jelentős. A két magyar történész esemény-összefoglaló tanulmánya főképp a külföldi olvasók számára íródott, ahogy maga a tanulmánykötet sem a magyar olvasóközönséget célozta meg elsősorban. Zachar József ezredes, a budapesti Hadtörténeti-Intézet munkatársa, a tanulmányában áttekintést nyújt az 1956-os forradalmat megelőző két évtized magyarországi eseményeiről. A forradalom közvetlen előzményeit, és annak eseményeit 1956. október végétől november elejéig részletezte tanulmányában Varga László, a Budapest Főváros Levéltár főigazgatója. Míg Zachar és Varga az események alakulását magyar, illetőleg magyarországi szempontok alapján