Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Botlik Richárd: Az 1531. évi krakkói alku 579
AZ 1531. ÉVI KRAKKÓI ALKU 585 lotta Szapolyai figyelmébe, mint ahogyan azt Brodariccsal tette, hanem János egyszerűen magához hívatta 1527 elején az öt nyelvet beszélő lengyel diplomatát. Persze az ügy hátterében a gnieznói érsek vezette nagylengyel nemesség állt, mely Lengyelországban a Habsburgellenes erők jelentős részét alkotta. I. Zsigmond király követei részt vettek Habsburg Ferdinánd királlyá választásán,1 5 de ez korántsem jelentette azt, hogy Szapolyai János uralmának jogszerűségét megkérdőjelezték volna Lengyelországban. 1527. április elején Zsigmond barátságos hangvételű levélben hívta fel János figyelmét arra, hogy az ellenségesnek vélt Ferdinánd is lehet jó tárgyalópartner akkor, mikor a kereszténység ügye forog kockán, s remélte, hogy a szembenálló felek meg tudnak egyezni egymással: „...a véleményünk, hogy a legkegyelmesebb király őfelségét, Ferdinándot időben értesíteni kell a megegyezésről..."16 Miközben Zsigmond megegyezést sürgetett Ferdinánddal, János 1527. április 26-án Budáról Nyugat-Európába küldte Laskit, hogy tájékozódjon a nagyhatalmak Magyarországot érintő véleményéről. Hieronim Laski nem egyedül készülődött a követjárásra, magával vitte testvérét, Stanislawot is. Laskiék Velencét érintve eljutottak Franciaországba és Angliába, majd június végén Dánián és Lengyelországon keresztül tértek vissza Magyarországra. VIII. Henrik angol király nem ígért semmi konkrétumot, (állítólag megsiratta a néhai II. Lajos magyar királyt, aki ifjúságát áldozta az országáért, és Magyarország lakóit, akik mindeddig hűségesen védték a kereszténységet), s a követek lényegében érdemi eredmény nélkül távoztak a szigetországból.17 Ellenben a legkeresztényibb uralkodó, I. Ferenc francia király — aki harcban állt V Károly német-római császárral, Ferdinánd bátyjával, tehát János tulajdonképpeni ellenfelével — nagy lehetőségeket kínált a követeknek. Teljes egyetértéssel tárgyaltak Magyarország ügyében, s a francia udvar megállapodási készségét mi sem mutatta jobban, mint hogy Antonio Rincón — a francia király követe — a Laski-testvérekkel egy időben indult el Párizsból Budára. A lengyel diplomata párizsi tárgyalása mindenképpen sikeresnek bizonyult, hiszen nem a jánosi udvartartás erőltette a kapcsolat felvételének szükségességét. Laski 1527. június 22-én Párizsból lelkendező levélben számolt be követi munkájának eredményességéről Miedzileskinek, a Kamieniec Podolski-i püspöknek: ,JEn, e legkegyelmesebb János uram, Magyarország királyának követe, az ő parancsára eddig a legkeresztényibb őfelségénél jártam. Negyed vagy ötöd napon hasonlóképpen Angliába fogok menni, hogy az én uram ügyeit jól előadhassam. És bárcsak annál a brit őfelségénél is ugyanolyan szerencsémet végezném, mint amilyet arról a részről [Franciaországra utal - B. R.] a jövőben nagyban remélek."18 életrajzára Id. Urban, Waclaw. Hieronim (Jarostaw) Laski. In. Polski Slownik Biograficzny XVIII. Wroclaw-Warsawa-Kraków, 1973. Két tárgyalás im. 41^12. 15 AT. IX. LII. 47-52. 16 Uo. CX. 112. 17 A küldetés anyagi fedezetéről is fennmaradt adat — a későbbi országbíró — Pöstyényi Gergely elszámolási feljegyzéseiben: „Budán, mikor Laski úr a franciaországi követségbe készült, aranyban adott neki ugyanő [ti. János király — B. R.] ötszázat." Pöstyényi Gergelynek, Szapolyai János király 1526-1532. udvari kiadásairól vezetett jegyzéke. Közli: Hodinka Antal. Történelmi Tár, 1898. 173. A követjárásról William Knight számolt be Wolsey bíborosnak: „A követtel volt testvére Stanislaus de Lasco, kit a király a követ kérésére lovaggá tett; ez meglévén, ők elhagyták az udvart." (ford. Simonyi Ernő) MHHD. V I. osztály. 17. 123. 18 AT. IX. CCVIII. 219.
